rendcsinálás

Rossz paszban, depisen ébredtem. Bár Áron is felkelt korán, el is kezdte írni a német leckéjét, de már reggel hétkor látszott, hogy csúszásban van és megint el fog késni az iskolából. Nem volt hajlandó reggelizni, szerintem nem is mosott fogat és induláskor a felszeletelt almát sem fogadta el. Úgy indult el, hogy 3/4 8 helyett 8 után fog beesni az iskolába.
Engem nyomasztott, hogy már tíz napja itt van a fotelben Áronnak ez a rengeteg kinőtt, vagy még ki nem nőtt ruhája, amit Emőnek Áronnal közösen mégegyszer át kellene vizsgálnia, de szerintem a közeljövőben erre nem lesz  ideje, ezért fogtam magam és az egészet evakuáltam.
Próbáltam telefonon elérni Nóra nagyit, mert Áron várja, hogy ma ő menjen érte a napközibe, de hiába csörgettem nem vette fel a kagylót.
Reggeli után mégis beosztottam a napomat. Próbáltam egy picit összeszedni magam és rendet csinálni magunk körül, de nem sok sikerrel ment a dolog. Áron szobája úgy néz ki, mintha közben kitört volna a III. Világháború, de kimondottan kérte, hogy abban ne csináljunk rendet.
Folytattam a VHS katalógizálást és már kezdek benne elég jól állni. Azzal a 18 db. kazettával, aemyik már rendben van, szerintem a felével készen vagyok. A legtöbb kazettán a TV5-ről a '90-enes évek közepén felvett játékfilmek vannak. Akkor még nagyon lelkesen tanultam franciául és emlékezetem szerint sokat értettem is bezekből a filmekből. Bele-bele nézve az egyik francia film szereplőjét úgy ítéltem, hogy nagyon hasonlít Bán Jánosra. Erre mit tesz Isten, a végén olvasva a szereposztást, kiderült, hogy ő volt az.
Ebédre előbb megmelegítettem a maradék csirkelevest, majd lementem a kínaiba és vettem egy szecsuáni csirkét. Emőnek segítettem a távolból előkeríteni a rajzait, hogy időben el tudja küldeni a nyomdába a kiállítási molinókhoz. Itt a környéken sem találtam 36-os zoknit Áronnak, ezért nekiálltam és a Rózától tanult módon egy párat bestoppoltam.
Már Emő is megjött, amikor a suli napközijéből telefonáltak, hogy Áron szeretne egyedül hazajönni, de az elengedéshez az iskolának erre nincs felhatalmazása. Úgy látszik, hogy Nóra nagyi valamiért nem ment Áronért. Annak örültem, hogy vigyáznak a fiamra, de annak nem, hogy Áron éppen ma vitte be az Üzenőfüzetnek azt a kitöltött és aláírt lapját, amiben egyértelműen be van írva és az aláírásommal megerősítve, hogy Áron egyedül jöhet haza az iskolából, mégpedig minden nap 17:00 órakor, kivéve a keddet, amikor 15:45-kor és a pénteket, amikor 14:00-kor.
Emő is megérkezett. Hozott Áronnak zoknikat. Úgy tűnik, hogy egyforma lábuk van. Segített eltüntetni a megbuggyant almakompótot és eligazította Áront, hogy addig nincs legozás, amíg a szobájában rendet nem tesz. Felhívtam Nóra nagyit, de ő meglepődött azon, hogy Áron várta a suliban, mert ezt nem beszéltük meg. Ez az ötödik év, hogy Áron a tanév minden szerdáján nála alszik. Lehet, hogy elfelejtette, mert most ez lett volna az első szeptemberben.
Egy óra múlva szólt, hogy készen van a vacsi. Lazac sült volt hagymás almával és görög salátával. Talált hozzá egy fél üveg, még a nyárról megmenekített vranakot.  Áront sikerült idejében lefektetni, hogy holnap reggel időben el tudjon indulni.
Később átnéztem Emőkéhez. Megmutatta, hogy miket tanult az első zongora óráján. Elképzelhető, hogy a holnapi órájára, mint csendes megfigyelő beülhetek majd.