JÖVŐKÉP konferencia

Reggel Áron időben indult volna, ha nem kérdezek rá, hogy hol van a diákbérlete. Tettem ezt azért, mert szerettem volna elolvasni a hátoldalán, hogy vajon érvényes-e Budapest közigazgatási határán túl is. Áron kereste, kereste, majd bejelentette, hogy tegnap még megvolt. Kértem, hogy az iskolában is nézzen körül, mert a diákbérlet mellett volt a személyije, a diákigazolványa és az egész havi ebédjegye.
Még annyit kért, hogy módosítsam az írásos napközi elhagyási engedélyét 1/4 4-ről 3 órára, mert ma például Budaörsre 4:00-re kell érnie a tenisz végett Budaörsre.

Már majdnem készülődtünk reggelizni, amikor rájöttem, hogy nekem 9-kor kezdődik egy konferencia, amiről nem illik nagyon elkésni. Amíg öltöztem, Möci csinált három kis szendvicset és azt egy bögre tejeskávéval gyorsan bekaptam. Megnéztem, hogyan érek oda a leggyorsabban és már indultam is.

Hamar megtaláltam a helyem és nem vették nagyon zokon a közel egyórás késésemet. A JÖVŐKÉP konferencia nagyon érdekes volt és úgy éreztem, hogy a hozzászólásomat is értékelték. A kávészünetben és az ebédnél olyan kapcsolatokat találtam, amik biztatnak az elképzeléseim folytatására.A kaják finomak voltak, csak az volt a probléma, hogy majdnem mindegyik előadás a tervezettnél hosszabbra nyúlt és így Áron tenisz edzésének csak a végére értem oda Budaörsre.

Nagyi már ott volt. Én nem láttam, de állítólag Gyula megdicsérte Áron munkáját. Áron nem csupán ezzel, hanem azzal is eldicsekedett, hogy meglett a diákbérlete. Hárman együtt indultunk haza. Megvettem Áronnak a Budapest körzethatáron túli utazáshoz a kiegészítő jegyét és a jövő hónapra a kiegészítő bérletet is. Nagyi és Áron a Sasadi úti megállónál a Széll Kálmán tér felé menő 139-esre szálltak, én meg a Gazdagréti térre menőre. Emővel ugyanis megbeszéltük, ha megvan a diákbérlete és készen van a leckéivel, akkor Áron a nagyinál alhat.

Beugrottam a CBA-ba és vettem egy üveg Unicumot. Otthon azt kellett eldöntenünk, hogy a káposztalevest esszük-e vacsorára, vagy elmegyünk és kirúgunk a hámból. Az utóbbi mellett döntöttünk és a 8-as busszal legurultunk a Jardinett-hez címzett vendéglőbe. Néhány évvel ezelőtt itt még lehetett francia kajákat enni, de ez mostanra teljesen megszűnt. Möci csirkemellet evett salátaágyon én pedig egy spare-ribs-et fatálon sült krumplival. Egyiktől sem voltunk elájulva. Ittunk hozzá egy-egy korsó sört és én még egy unicumot kísérőnek.

Hazafelé bementünk a CBA-ba, vettünk egy doboz jégkrémet és áthívtuk Emőkét is nasizni.