Arra még tudtam figyelni, hogy Áron időben elinduljon a suliba, de visszafeküdtem és egészen addig lustálkodtam, míg Möci le nem jött, miközben Manna folyton nyávogott és reklamált, hogy őt Emőke ilyenkor le szokta vinni a parkba, egy kicsit ugrándozni.
Möcivel együtt reggeliztünk. Utána lementem a postára feladni néhány dolgot. Csekkeket, és a tabletnek a töltőjét.
Emőkének felhoztam az ebédjét és mivel ő most nincs itthon a felét be is kebeleztem.
Möcivel lesétáltunk egy kávézóba és amikor visszajöttünk, számomra akkor derült ki, hogy a Manna hogyan bosszulta meg, amiért nem engedtem ki a szabadba. A fürdőszobában odaszart a földön lévő fél törülközőre.
Áron hazaért fél ötre, mi pedig egy óra múlva indultunk a szülői értekezletre.Közben Áron levitte a Mannát egy kicsit ugrándozni a parkba.
Lacin kívül senkit nem ismertünk a szülők közül. Mind a ketten szorgalmasan jegyzeteltünk, nehogy valamilyen információt elveszítsünk. Az iskolával kapcsolatban felemás érzéseink voltak, mivel ez az osztály a VI. a. tavalyi eredményei, majdnem minden tárgyból 1-2 tizeddel elmaradtak az iskola átlagától. Már az első szülőin bejelentették, hogy mire és mennyit kell fizetni és ezen felül miket vihetünk be a suliba támogatásként. Nem volt egy olcsó szülői értekezlet.
Áronnal kapcsolatban Rita néninek (ő az osztályfőnök) nem voltak különösebb panaszai azon felül, hogy az óra alatt be nem áll a szája.
Hazafele a MOM parkban betértünk a Vapiano-ba vacsorázni és a Sparban vettünk egy nagy üveg Kozelt, hogy mint a csövesek húzzunk belőle egyet az utcán.
Mire hazaértünk Áron már aludt. Gondolom, hogy azért feküdt le ilyen korán, mert érezte, hogy van némi vaj van a fején.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése