Réztábla ragasztás

Nyolc óra után ébredtünk. Áron már a számítógép előtt ült. Nagy nehezen elindultunk a piacra. Először is kiváltottuk a tegnap félretetetett kárpát kenyeret és hozzá vettünk két tejfölt, vajat, citromot és csak utána mentünk a piacra. A kolbász, tojás, májas hurka és sonka vásárlás után mentünk a barátunkhoz, mondja el, hogyan tegyük el a zöld paradicsomot savanyúságnak. Vettünk volna tőle csípős paprikát, de amikor a 10-20 darabért azt mondta, hogy összesen 100.- forint,azt mondtam, akkor nem kell. Utána hajlandó volt nagy nehezen elfogadni 200.-  forintot.

Még elmentünk a vasudvarba, hogy Laci réz postaládájához vegyek fémragasztót, de olyan drágán adták (Loctite 2701 típusút, amiről később megtudtam, hogy főleg csavar rögzítésre alkalmas 7600.- Ft/tubus), hogy előbb felhívtam Lacit, aki lebeszélt a vásárlásról.

Möci és Áron vásároltak mindenfélét a savanyúsághoz én meg egy Unicumot és sört.

Hozzáláttam a rézajtó ragasztás előkészítéséhez (finom csiszolás, zsírtalanítás). Még csak az első fázis készült el, amikor készen lett a reggeli.
Áron hét tojásból készített rántottát, nekem pedig lágy tojást készítettek. Én kibővítettem a reggeli palettát egy kis sült hurkával.

Reggeli után folytattam a munkát. Először átmentem Gabikáékhoz, hogy Feri bácsinak van-e valami jó fémragasztója. Nekik sajnos csak szilvapálinkájuk volt, azzal kellett beérnem. Átvittem a 10 W-os LED-es izzót, amit nekik vettem.A nap annyira sütött, hogy csak én bírtam kint a kúp alatt maradni és ott végeztem a réztábla ragasztást. Egy otthon talált régi kétkomponenses műgyantával.folytattam a munkát.

Möci belefőzte a különböző meglévő zöldségeket, meg a frissen szedett zöldbabot a füstölt oldalas  lébe és készített belőle egy nagyon finom tejfölös tárkonyos zöldséglevest.

Ebéd után Möci egy darabig almát darabolt a terasz lépcsőjén, azután ő is bemenekült. Amikor megelégeltem, hogy ilyen jó időben bent gubbasztanak, kiadtam a napi parancsot: indulunk sétálni. Így elmentünk a kis hídig és onnan egy másik úton vissza. Legalább másfél órát töltöttünk a jó levegőn.

Délután készült a huzika riasztójának a szerelése. Az ajtó kontakt érzékelőjének a felragasztására le kellett szerelni az ajtó alsó tagját. A mozgásérzékelő elhelyezésének az eldöntésére kikértem Áron és Möci véleményét.

Emőke érdeklődött telefonon a négytagú család, de főleg Manna hogylétéről, de akkorra mi már a TV előtt ültünk és néztük az X-Faktort. Manna egyébként kitűnően érzi magát Dömsödön. Ki-be járkál a lakásba. Igaz, hogy azt a kaját, amit Emőke adott hozzá, azt nem szereti, de Möci mindig arra tesz egy kevés száraz eledelt és így előbb utóbb azt is megeszi. TV-zés után még bekaptam a sült hurka maradékát, azután lefeküdtünk.