2013. szeptember 29., vasárnap

Mindenhol alma

Nyolc előtt ébresztett a kütyü, mivel H. Zoli ma reggelre ígérte, hogy eljön levezetni az inverteres klíma kábeljét az istálló tetőtérből a GSM vezérlő felé. Időben érkezett, levágta róla a villás dugót, hamar megcsinálta és már tova is rohant.

Kimentem összeszedni a lehullott diókat és leszedtem 10-15 szem éretlen paradicsomot. Áron csak nagy nehezen szánta rá magát, hogy szedjen almákat az osztálytársainak.

A huzikáról leválasztottam a  220 V-os külső tápot, de a riasztó rendszer így nem működött. Kell majd adnom a központi egységnek egy direkt 12 V-os feszültséget.

Áron és Möci közösen készítették a reggelit. A fénypontja a gyümölcssaláta volt.

Közben telefonált Kriszta, hogy délután felmehetnénk az Olivér kinőtt ruháiért.

Megjött Fórizs úr is a Fóka Plusz Bt.-től, hogy felmérje, milyen további költségek várhatók a kondenzációs kazán felszerelésével. Még így, hogy szerencsére függőleges a jelenlegi kazán kéménye és van is benne egy 130 mm átmérőjű alumínium béléscső, még így is majdnem annyiba kerül a két kazán cseréje, mint amennyibe maga a kazán került (gáz tervezés, kémény belső átalakítása tervezés, gázóra csere, gázművek engedélyeztetés, kéményseprő vizsgálat, kondenzvíz elvezetés, anyagok, munkadíj). Nagyon elgondolkoztatott egy javaslata, miszerint, ha már fent van a napelem, egy elektromos kazán telepítése, sokkal kevesebb macerával járna és a kazán ára kb. ugyanannyi lenne, mint a kondenzációs gázkazáné volt.

Nem könnyű belátni, ha tévedtünk, de körbe fogom járni a témát és ha úgy igaz, ahogy Fórizs úr elmagyarázta, akkor be fogom látni és pálya korrekciót hajtunk végre.

Felfújtam Möci és Áron bringájának a gumijait és elmentek egyet bringázni. Utána nekiálltak almás rétest sütni és vaníliás pudingot készíteni.

Ebédre  előételnek gyümölcssaláta, a főétel pedig megint a füstölt bordás tejfölös zöldségleves volt, de ma még finomabb volt mint tegnap, mert benne minden összeérett. Utána almás rétes vanília pudinggal.

Délután Möci és Áron almát szedtek, én meg kivittem a huzikába az akkumulátort. De ha le akarom választani a huzikát a 220 V-os hálózatról, akkor a riasztó rendszernek kell majd adni egy 12 V-os tápot, különben nem működik.

A bepakolás előtt levágtam egy adag bélyeget, de az áztatására majd csak a jövő hétvégén kerül majd sor.

Induláskor mindenki arra koncentrált, nehogy ott hagyjunk valamit. Szinte az egész csomagtartó almával volt tele. Megbeszéltük, hogy nem csak magunknak, Emőkének és Csabinak viszünk, hanem Nóra nagyinak és Krisztáéknak is.

Első állomás a Krisztáék voltak. Én nem tudtam felmenni, mert az utcájukban egy fia parkolóhely sem volt. Kriszta és Lackó hoztak le egy csomó, főleg Olivér által kinőtt ruhát és nagyon örültek az almáknak. Itthon a kipakolás után megnéztük a kapott ruhákat amik között nagyon klasszak is voltak. Áron legjobban a tornacipőknek örült.

Egy darabig néztem egy új magyar filmet, azután én is lefeküdtem.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése