2013. november 26., kedd

Egyed Laci szüli napja

Reggel mind a ketten időben keltünk, de Áron valamivel elpepecselte az időt. 7:10 után szinte percenként kértem, hogy induljon, amitől mind a ketten egyre idegesebbek lettünk. Mikor már majdnem elindult, még kértem, hogy vigyen egy almát az útra. Végül 7:15-kor indult.

Reggeli után felhívtam Nóra nagyit, hogy vajon megkapta-e Áron szülinapi meghívóját, de még nem. Arra kért, hogy legyek a segítségére az ajándék megvásárlásában. Abban egyetértettünk, hogy amire Áron most vágyik (egy új iskolatáska és egy digitális karóra) azok közül a táskát mindenképpen vele együtt kellene kiválasztani.

Szerintem a táskák közül egy jó minőségűt kellene vennünk, viszont a karórából egy olyant, amiért nem nagy kár ha elveszti. A digitális (gagyi) karórát meg is rendeltem a GRANDO-tól. Mindent tud, még a TV-t és DVD-t távirányítani is és mindez kiszállítva csak 2690.- Ft. Tipikusan elvestésre való.

Dél körül elmentem a Márton Áron téri festékes boltba. Vettem egy kis vödör előre bekevert padlólap ragasztót a bejárati ajtónál összetört járólapok pótlására, leragasztására. Rögtön utána kipróbáltam a R. Tamás által már többször dicsért kifőzdét. Kértem egy milánóit sertés bordával. Minden: a mennyiség, az íz, a kiszolgálás kifogástalan volt.

Onnan már csak a gyogyó cuccaimért jöttem haza, mert indulnom kellett a fizioterápiára.

Délután egy jól sikerült német gyakorlás volt a fiúkkal. A módbeli segédigék múlt idejű alakjaival foglalkoztunk.

Áronnak megmelegítettem a vacsoráját és megbeszéltük vele, hogy mi elmegyünk S. Laciékhoz, de tanulja meg a Toldit, mert valószínűleg holnap fog belőle felelni, Emőke majd még este átjön és ki is kérdezi.

Fél hat után elindultunk Tamásért és így hárman érkeztünk. Laciék megrendezték E. Laci 71-ik szüli napi vacsoráját. Ott voltak kis Tamásék is. A liba aprólék leves után Fruzsina egy nagy libasültet tálalt fel finom köretekkel és salátákkal. Én sajnos nem ihattam, így csak egy korty rozéval, jelképesen tudtam inni Laci egészségére. Desszertnek madártejet szolgált fel a ház asszonya.

Ksőn értünk haza, de már nem volt semmi dolgunk, csak beesni az ágyba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése