Amikor Áron indult a suliba, még megkérdeztem, hogy a gyomra
hogy van. Mondta, hogy a tegnapi éhezés jót tett neki és már nem görcsol a
hasa.
Reggel szép komótosan megreggeliztem (a füstölt comb
szeletre ráütöttem egy tojást, utána tejeskávé és elindultam. Csak arra kellett
figyelnem, hogy a dömsödi kulcscsomót kivegyem az autóból és a "Scarlat
Letter"-t ne feledjem itthon, mert 15-éig ki kell, hogy olvassam.
Csak pár percet vártam a 8-as buszra és a buszon máris
elkezdtem olvasni. Az Etele téri átszállásnál felhívtam Berencsi doktornőt, hogy
ma nem tudok menni hozzá kontrollra, mert le kell mennem Dömsödre. A találkozót
áttettük holnapra. A 103-assal mentem tovább, mert az pont a népligeti
buszvégállomásig visz.
A távolsági idulásáig sem jelentett problémát a harminc
perc, mert a váróban egy mellett tudtam tovább olvasni. Egy szó, mint száz,
mire Bp.-Dömsöd-Bp. kényelmesen utaztam, majdnem befejeztem a könyvet.
A bázison nem időztem sokat, bekaptam egy kupica unicumot és
magamhoz vettem az ottfelejtett notebook töltőt, no meg a Stiebel Elektromos
vízmelegítőt és indultam vissza a buszmegállóhoz.
Attól tartva, hogy éppen le fogom késni a pesti buszt egy
rövid szakaszra lestoppoltam egy autót, mert ha lekésem, akkor egy órát kell
várnom a következőt.
Visszafele is nagyon kényelmesen utaztam. Közben telefnált
Laci a holnapi Rudas fürdő miatt és a vevő is, akivel du. kettőre beszéltem meg
a randevút a Gazdagréti téren.
Mindenki odaért időben és létrejött az üzlet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése