Megint felébredtem éjszaka, de nem volt túl nehéz újra
elaludni. Utána már csak akkor ébredtem fel amikor Áron készülődött az
iskolába.
A reggelire a tegnapi sült csirke zsírja és töpörtyű kenyérrel, majd tejeskávé.
A délelőtt azzal telt, hogy rendeztem a leveleimet.
Dél körül levittem a Mannát és elindultam intézni a Banki és
könyvtári dolgaimat.
Az első állomás a Budapest Bank volt.
- Miben segíthetek? kérdezte a hölgy.
- Szeretném felmondani a lakossági bankszámlámat.
- Miért? kérdezte.
- Ha erre muszáj válaszolnom, akkor azért, mert a madarak
azt csiripelik, hogy ha a kormány eddig már lépett több olyan meglepőt, mint a
magánnyugdíj pénztárak "Einstand"-olása és a tranzakciós adó, akkor
nem teljesen elképzelhetetlen, hogy egyszer csak zárolja a megtakarításokat is
(lásd Békekölcsön azok az 50'-es évek).
- Én csak azt érzékelem, hogy mostanában többen és
gyakrabban szüntetik meg a bankszámlájukat, mint korábban, de én nem hiszem,
hogy a kormány ezt megtenné.
- Sokan gondolták ezt a magánnyugdíj pénztárakra is, mielőtt
az "Einstand" megtörtént.
Utána visszavittem a kiolvasott "Scarlat Letter"-t
és mentem tovább a MOM MKB-ba. Ott személyi adategyeztetést kellett tennem,
mert azt már hivatalosan is bejelentették, hogy aki az Önkéntes Magánnyugdíj Pénztárnál 2015.
január 1-ig ezt nem teszi meg, annak zárolják a befektetését.
Délután bepakoltam az autóba a nyugger PET palackokat. Áron hazaugrott, mielőtt zongora órára ment volna. Felmarkolta a pénzt és már
ment is tova.
Nagy örömömre Tamás hívott, hogy mi a véleményem a banki
befektetése miatt erről az erős forint gyengülésről. Mondtam neki, hogy miután ő
éppen Bécsben vette a hívást és abban maradtunk, hogy hétfőn keressük egymást.
Este felhívtam Nóra nagyit, miután ő csak ígérte , de nem
hívott, hogy akkor holnap mikor és hol találkozunk. Kérdeztem.
- Miért találkoznánk? kérdezte.
- Mert holnap lesz a Szécsi Éva temetése.
- Hát nem 16-án lesz?
- De igen, holnap lesz 16-a.
- Miért ma hanyadika van?
- Ma 15-e.
- Ja, azt nem tudtam.
- Akkor holnap délelőtt 11-kor találkozunk a Farkasréti
temető főbejáratánál.
Sajnos a Nóra nagyival (88) egyre nehezebb az élet, de az nagyon fontos, hogy ezt nagy türelemmel kezeljük.
Zita és Ákos lemondták a mai felnőtt németet.
Este debreceni mustárral, kenyérrel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése