2015. január 28., szerda

Laciék beteglátogatáson

Ébredés után úgy tapasztalom, hogy Áron ismét javult egy picit. Ha így folytatja, akkor hétfőn már nagy valószínűséggel mehet iskolába. Az egy másik kérdés, hogy az egy hetes kimaradás mit fog jelenteni az előmenetelében.

A mai nap - ami az előjegyzéseimet illeti - megint sűrűnek ígérkezik.

A gyógyszerek beadagolása után Áron kényeztetésével kezdem a napot. Készítettem neki reggelire tarjás sajtos melegszendvicset. Hozzá tálaltam mézes grapefruit, kefirt és egy lágy tojást. Azt mondta, ha már reggel így kezdem a kényeztetést, akkor jobban teszi, ha nem gyógyul meg.

Reggeli után elindítottam egy nagymosást, mert Áron piros dzsekije már olyan koszos, hogy azzal nem szabad emberek között megjelennie. Természetesen a többi apróbb darabokkal megtelt a mosógép dobja.

Egy kis gurulós bőrönddel indultam átvenni a TESCO-s cuccokat. Tömegközlekedéssel egyszerű volt kijutni a TESCO-ba, mert csak a Gazdagrét aljáig kellett menni bármelyik arra menő busszal (8, 139, 153, 154) és onnan az ingyenes TESCO busz visz egyenesen a bejáratig. Amennyit rendeltem, annak a berakodása és kifizetése máskor nem oldható meg egy fél óra alatt, most pedig már minden össze volt készítve 5 perc alatt végeztem. A buszozás oda-vissza sem volt waste of time, mert közben tudtam olvasni. Azt hiszem, hogy ezt gyakrabban fogom így csinálni, még akkor is amikor Dömsödre megyünk, mert az átvételi pont még autóval is útba esik. Arról nem is beszélve, hogy volt két darab 500.- forintos csak online beváltható utalványom.

Ott ért el S. Józsi telefonon, hogy beszámoljon Fruzsi lánya és Bence fia tanulmányi sikereiről, amit úgy tüntetett fel, mintha azokat nekem köszönhetné. Mit tagadjam, nagyon jól esett és simogatta a hiúságomat, de azért úgy gondoltam, hogy egy évvel azután, hogy utoljára tanítottam őket, ezek már inkább a saját sikereik. Kértem, hogy mind a kettőnek adja át üdvözletemet és gratulációmat.

Onnan átsétáltam a Kikába, mert az ottani hangszerbolt SMS-ben értesített, hogy megérkezett az Áronnak megrendelt Repertoár 1 Zongorára kotta könyv. Ott kicsit várni kellett a 11 órás nyitásra, de addig legalább volt időm tanulmányozni a Kika világítás részlegénél a rengeteg féle fajta LED lámpát.

Átvettem a kottát és a TESCO buszhoz menet még vettem egy méter szalag LED-et a LED Diszkontban kemény 690.- forintért, amit Dömsödön tervezek installálni a szerszámos szekrénybe.

A kis bőrönddel hazaérkezve csak annyit időztem otthon, amíg Áron megmérte a lázát és megmelegítettem az ebédünket és Áronnal, de már felkelve, kint a konyhában ettük meg.

Laci hívott telefonon, hogy akkor Fruzsival este hatra jönnének hozzánk.

A kis bőröndből is csak a hűtőszekrénybe valókat rakodtam ki és már indultam is az OIK-ba, részben azért, mert ma járt le a két videónak a kölcsönzési ideje, on the other hand megint ki szeretném kölcsönözni az Áron angol gyakorlásához szánt First Things First kazettákat, hogy kipróbáljam a Kínából érkezett kazetta digitalizálót. Ha minden igaz, akkor azzal fogok tudni mp3-as formátumra konvertálva kazettáról CD-re menteni hanganyagokat.

Annak ellenére megint tömegközlekedéssel mentem, az időm nagyon ki volt számítva. A 8-as busszal 20 perc alatt odaértem és az OIK-ban már nagyon céltudatosan hamar végeztem. Visszafele is a 8-assal jöttem, mert Kádár úr 1/2 2-re várt a Citi Bankba. Percre pontosan érkeztem és a Mamutban a Paulaner sörözőben bekaptam egy napi menüt és már mentem is a brushupra. Oda egy kicsit késve érkeztem, de nem volt veszélyes.

A kiscsoportos foglalkozást nagyon élveztem Larry-vel. Onnan siettem haza, mert Áront most nem helyes majdnem egész nap egyedül hagyni.

A CBA-ban vettem sört és két körmöt a holnapi ebédhez.

Áron már majdnem teljesen egészséges, de azért vigyázok rá, nehogy visszaessen.

Laci és Fruzsi hat óra után érkeztek. A konyhában ültük körül az asztalt. Áron is felkelt, hogy együtt legyünk. Kínáltam őket mindenféle finomsággal, amik egy hideg tálra felfértek. Volt abban camembert és trappista sajt, dömsödi kolbász. kacsatöpörtyű. Fruzsina meg én unikumoztunk és söröztünk. (10-14 napja nem ittam egy korty unicumot sem.)

Laci előadta a problémáját, ami miatt tulajdonképpen jöttek, hogy a véleményemet kikérje. Igyekeztem a tőlem telhető legjobb tanácsot adni.


Amikor elbúcsúztak, lekísértem őket, hogy a 10 literes ISEA bojlert, amit Laciéknak ajándékoztam, a Scenicből áttegyük az ő autójukba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése