Hétkor már bőven fent
voltunk. Én csak titokban kaptam be egy zsíros kenyeret, mert Áron most nem
ehet.
Összecsomagoltam a
kórházba viendő cuccokat (pizsama, tiszta fehérnemű, fogkefe, fogkrém és egy
másik zacskóban egy palack citromos, mézes tea, ropi, meg banán) és pontban ½ 8-kor indultunk.
A városban ilyenkor
mindenhol nagy dugók vannak, de azért nyolcra beértünk. Szereztem egy kerekes
széket és a betegfelvételen átadtam a beutalót, mert szerettem volna
bejelentkezni, ahogyan azt tegnap a beutaló átadásakor elmondták.
Nem kell – mondta a betegfelvevő – Menjek csak fel a
negyedikre, a Gyerek Sebészetre, ahol feküdni fog és ott majd felveszik.
Mi sem egyszerűbb, először
a kerekes székkel elmegyek Áronért, majd ide vissza. A liften felmegyünk a
félemeletre, utána a hosszú folyosón át a másik épületbe és ott liften fel a
IV. emeletre, ahol kissé emelt hangon MEGMONDTÁK és RÁ IS VAN ÍRVA BEUTALÓRA,
HOGY EZZEL A BETEGFELVEVŐN KELL JELENTKEZNI.
Természetesen a
páciens a hülye, aki most van itt életében először, nem a betegfelvevő, aki már
régóta itt dolgozik.
Adja
ide azt a papírt – mondja kissé ingerülten a nővér – majd én elintézem, mert
látom, hogy maga nem tudja.
Mindezt persze Áron
füle hallatára, hogy ő is legyen tisztába az apja szellemi fogyatékosságával.
Még egy kis probléma,
mert nincs szabad ágy, de majd megoldjuk – mondta a doktornő, aki mindvégig
kedves volt.
Árontól érzékeny
búcsút vettem, de úgy, hogy ő ne vegye észre, mennyire aggódom.
Azt mondták, hogy este
hat óra után már érdeklődhetek Áron hogyléte felől.
Közben email levelet
váltottam Rita nénivel.
Kettő körül elindultam
az OIK-ba, majd onnan az évzáró
brushupra. Az óra hangulata és a sok finomság bearanyozta a nyári szünet előtti
utolsó órát, de az aggódó hangulatom nem oldódott..
Hat óra körül érkeztem
haza. Rögtön felhívtam a főnővért, aki megnyugtatott, hogy Áron műtétje sikeres
s volt, Áron már ébren van, jó a hangulata, és eszik-iszik. A jó hírtől én is
sokkal jobban lettem.
Felhívtam Nóra nagyit
és beszámoltam Áron gyógyulásáról.
Próbáltam egy
időpontot egyeztetni Posta Lacival, mert a Scenic már elhaladta a 90.000 km-t
és ráférne a szerviz. Posta Laci sajnos beteg, ezért kérte, hogy két héttel
későbbre halasszuk a kötelező szervizt.
Van mit bepótolnom a
blog bejegyzéseket illetően.
Lefejtem a kefirt.
Nincs itthon Áron,
ezért elmarad a vacsora készítési kötelezettség. Fél kilenc előtt még
leszaladtam a CBA-ba. Fonott kenyér, tej és újhagyma. Kivettem a
hűtőszekrényből a disznósajtot és egyedül vacsoráztam. Nem jó egyedül vacsorázni.
Később Duolingo és
amikor már belefáradtam, akkor elindítottam egy sakkpartit a chess.com-on.
Éreztem, hogy nem állok biztosan a táblán, sőt egyre hátrányosabb helyzetbe
kerültem. Tudtam, hogy most már csak a lelemény segíthet és segített,
megnyertem a partit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése