2015. május 13., szerda

Vacsora egyedül

Hétkor már bőven fent voltunk. Én csak titokban kaptam be egy zsíros kenyeret, mert Áron most nem ehet.

Összecsomagoltam a kórházba viendő cuccokat (pizsama, tiszta fehérnemű, fogkefe, fogkrém és egy másik zacskóban egy palack citromos, mézes tea, ropi, meg banán) és pontban ½ 8-kor indultunk.

A városban ilyenkor mindenhol nagy dugók vannak, de azért nyolcra beértünk. Szereztem egy kerekes széket és a betegfelvételen átadtam a beutalót, mert szerettem volna bejelentkezni, ahogyan azt tegnap a beutaló átadásakor elmondták.

Nem kell – mondta a betegfelvevő – Menjek csak fel a negyedikre, a Gyerek Sebészetre, ahol feküdni fog és ott majd felveszik.

Mi sem egyszerűbb, először a kerekes székkel elmegyek Áronért, majd ide vissza. A liften felmegyünk a félemeletre, utána a hosszú folyosón át a másik épületbe és ott liften fel a IV. emeletre, ahol kissé emelt hangon MEGMONDTÁK és RÁ IS VAN ÍRVA BEUTALÓRA, HOGY EZZEL A BETEGFELVEVŐN KELL JELENTKEZNI.

Természetesen a páciens a hülye, aki most van itt életében először, nem a betegfelvevő, aki már régóta itt dolgozik.

Adja ide azt a papírt – mondja kissé ingerülten a nővér – majd én elintézem, mert látom, hogy maga nem tudja.

Mindezt persze Áron füle hallatára, hogy ő is legyen tisztába az apja szellemi fogyatékosságával.

Még egy kis probléma, mert nincs szabad ágy, de majd megoldjuk – mondta a doktornő, aki mindvégig kedves volt.

Árontól érzékeny búcsút vettem, de úgy, hogy ő ne vegye észre, mennyire aggódom.

Azt mondták, hogy este hat óra után már érdeklődhetek Áron hogyléte felől.

Közben email levelet váltottam Rita nénivel.

Kettő körül elindultam az OIK-ba, majd onnan  az évzáró brushupra. Az óra hangulata és a sok finomság bearanyozta a nyári szünet előtti utolsó órát, de az aggódó hangulatom nem oldódott..

Hat óra körül érkeztem haza. Rögtön felhívtam a főnővért, aki megnyugtatott, hogy Áron műtétje sikeres s volt, Áron már ébren van, jó a hangulata, és eszik-iszik. A jó hírtől én is sokkal jobban lettem.

Felhívtam Nóra nagyit és beszámoltam Áron gyógyulásáról.

Próbáltam egy időpontot egyeztetni Posta Lacival, mert a Scenic már elhaladta a 90.000 km-t és ráférne a szerviz. Posta Laci sajnos beteg, ezért kérte, hogy két héttel későbbre halasszuk a kötelező szervizt.

Van mit bepótolnom a blog bejegyzéseket illetően. 

Lefejtem a kefirt.

Nincs itthon Áron, ezért elmarad a vacsora készítési kötelezettség. Fél kilenc előtt még leszaladtam a CBA-ba. Fonott kenyér, tej és újhagyma. Kivettem a hűtőszekrényből a disznósajtot és egyedül vacsoráztam. Nem jó egyedül vacsorázni.


Később Duolingo és amikor már belefáradtam, akkor elindítottam egy sakkpartit a chess.com-on.
Éreztem, hogy nem állok biztosan a táblán, sőt egyre hátrányosabb helyzetbe kerültem. Tudtam, hogy most már csak a lelemény segíthet és segített, megnyertem a partit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése