90.000 km-es szerviz

Áront keltegetnem kellett, de azt a legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy ő már olyan önálló, hogy rögtön fehér ing és fekete hosszúnadrágba öltözött volna, anélkül, hogy erről bármikor szóltam volna. Ma ugyanis ők (a VII.-esek) búcsúztatják a VIII.-on s ballagó diákokat.

Amikor Áron elindult, igyekeztem nem visszaaludni, mert 9-re kellett vinnem az autót a Posta Lacihoz a 90.000 km-es szervizre.

Gyorsan felkeltem, elkészültem. Közben feltettem egy debrecenit és egy lágy tojást főni (ami a végén nem is lett olyan lágy, mint ahogyan szeretem).

Majdnem időben elindultam, Mannát is levittem, de a fene se gondolta volna, hogy ebben az országban mindenki főnök és csak kilencre jár dolgozni. Így azután a nagy dugóban csak ¼ 10-re értem oda, de úgy tűnik, hogy a Posta Laci is főnök, mert ő is csak akkor nyitotta a műhelyt.

Visszafele, ami egy óra (egy kis gyaloglás, HÉV, 4-es villamos, M4-es metró, 8-as busz) a Verne regényt olvastam a kütyün.

Emőke is jó hírt közölt: sikerült az állattan vizsgája.

Hazaérve vettem egy liter tejet és egy üveg sört, majd leültem a notebook elé egy kis tányér behűtött cseresznyével és megírtam az elmaradt blog bejegyzéseket.

Áron már egykor hazaérkezett az örömhírrel: „Vége az idei iskolaévnek”. Rögtön kérdeztem, hogy nem éhes-e véletlenül. Nem.

Posta úr este hatig nem hívott az autó ügyben. Lehet, hogy ma nem is lesz kész. Akkor viszont holnap tömegközlivel kell mennem az Érsebészetre.

Emőke hazajött és Áronnal együtt elvitték a Mannát sétálni a kutyafuttatóra . Közben elkapta őket egy hatalmas vihar.

½ 8-kor mégis  hívott Posta Laci, hogy most mehetek az autónkért.

Áronnak mondtam, hogy elmegyek az autóért, ha mielőtt hazaérek megéhezne, van a hűtőben vaddisznó pörkölt, borsó főzelék, tök főzelék , rántott csirke meg egyebek.

Felpattantam,  ATM 50.000.- forint majd 8-as busz, M4-es metró, 4-es villamos és H7-es HÉV.

Az autó készen volt és kilenc óra után már haza is értem. Azért biztonságból még beugrottam a CBA-ba egy kis trappista sajtért.

Áron persze még nem feküdt le, sőt Emőke még reklamált is, hogy miért nem adok annak a szegény gyereknek valamit enni. Kértem, hogy jöjjön át, ünnepeljük meg a jeles vizsgáit és vacsorázzunk együtt. Csak én ünnepeltem unikummal, Emőke inkább sört ivott.

A felkínált kajánkon kívül vékonyra szeleteltem angol szalonnát és csemege szalámit. Emőke hozott át hozzá paradicsomot.