Királyi ebéd

Szép napsütéses reggelre ébredtem. Áron még az igazak álmát aludta.

Lementem a kertbe. Megnéztem a smaragdfát. Egy kicsit beszélgettem a Mannával, de azt nem szeretném elmondani, hogy miről, mert akkor az olvasóim bevitetnének az Elme gyógyintézetbe. Manna egy idő után azt mondta, hogy: „Figyu” és semmi pillanat alatt felrohant az öreg almafára.

Elkezdtem gyomlálni és leszedni, a már fejlett zöldborsó hüvelyeket.

Közben telefonált Éva, hogy megérkezett és a Dömsödi CBA-nál vár. Kimentem érte és megörültünk egymásnak. Nagyon régen nem találkoztunk.

Áron is alig emlékezett rá, de azonnal elhalmozta innivalókkal, kávéval és főleg a nagy dumájával.. Nekem nem is kellett foglalkoznom vele, mert Áron mindenhova vitte és a nagy dumájával végeláthatatlanul mindenünkről dicsekedett. 

Közben én a fele zöldborsóból készítettem zöldborsó főzeléket,a másik felét pedig, gondolva a jobb napokra. eltettem a lakókocsi mélyhűtőjébe.

Ebédre mind a ketten segítettek teríteni. Három húsféleség volt: Rántott cukkini, rántott csirkecomb és vaddisznó pörkölt. Hozzá kétféle körítés: tejfölös kapros tökfőzelék, zöldborsó főzelék meg finom puha kárpát kenyér.

Még arra is maradt időnk, hogy  szedjünk egy kis frissen érett cseresznyét.

Gyorsan meglocsoltam mindent. A gyors is ½ -1 óra közé tehető és elkezdtünk mindent bepakolni.

Úgy indultunk el haza, hogy Áron még fel tudja kapni az angol cuccait és hatra oda is érjen az angolra.

Hazafele csak tankolni álltunk meg az ENVI kútnál.

Amikor megérkeztünk Gazdagrétre, Áron egyedül robogott fel az angol könyvéért és amikor elment be sem zárta a lakást.

Évával ketten cipeltük fel Mannát és a cuccokat.

Közben meglátogatott Emőke. Megnézte Mannát, akiről elmondtam, hogy már olyan erős a velünk való kötődése, hogy már csak alkalmanként adjuk kölcsön, de ő már végleg a mienk. Ő is mesélt egy-két történetet, amiből azt látja, hogy Manna mennyire ragaszkodik Áron társaságához. 

Azt már nagyon régóta tudjuk, hogy ezek az állatok, miközben domesztikálódtak, mennyire érzékenyek a kapott szeretetet illetően.  

Emőke elmondta a nyári menetrendet, vitt a Dömsödi kajákból és hozott nagyon finom túrógombócokat, amit Áronnal testvériesen elfeleztünk (3:2) . Tettünk rá egy kis tejfölt, én még porcukrot is, Áron pedig fahajas cukrot (ami szerintem nem való rá) és ripsz-ropsz befaltuk.