2015. június 22., hétfő

Készülődés a Vándor táborra

Reggel Manna erőszakosságára ébredtem. Nyomta a fejét az arcomhoz és amikor megfordultam, akkor, ha kellett, megkerülte az egész ágyat és amaz oldalról ment a fejemnek. Amikor már sikerült teljes védekező állásban folytatnom az alvást, akkor fegyvernemet váltott és bár gyengéden, de elkezdte harapdálni a karomat.

Jól van Manna, győztél – mondtam neki – és felkeltem. Menjünk le és kiengedlek. De ezt akár mondani sem kellett, mert két lépcsőfokkal előttem járva csak azt leste, hogy jövök-e. A sürgölődésén azt láttam, hogy neki valamilyen nagyon fontos dolga van odakint.  Nem sokkal azután, hogy kiengedtem már jött is vissza.

Én lent befeküdtem Áron mellé az ágyába és nyomban elaludtam. Manna úgy érezte, hogy neki is ott a helye és befeküdt kettőnk közé. 

Áronnal azt vettük észre, hogy az teljesen mindegy, hogy mi mit csinálunk, gyomlálunk vagy fára mászunk, olvasunk vagy alszunk, neki mindig ott kell lennie, ahol mi vagyunk, ha kell, akkor felmászik utánunk a fára, vagy ha alszunk, akkor odabújik mellénk az ágyba.

Kilenc óra fele, azért már felkeltem és Áront is noszogattam, mert ma még sok teendőnk van. Kértem, hogy csináljon rendet a bélyegező szobába és kezdjen összepakolni.

Lassan ment a dolog, de azért  ment. Mindent bepakoltunk az autóba, még s két doboz előre csomagolt kaprot sem felejtettük el betenni, amit a Nagyinak és Krisztának ígértünk és miután mindent bezártunk  indultunk Gazdagrétre. Manna közben nagy reklamálásba kezdett, mert ilyen még nem volt, hogy délelőtt nem engedtük ki.

Manna közben nagy reklamálásba kezdett, mert ilyen még nem volt, hogy délelőtt nem engedtük ki.
Kora délután érkeztünk meg. Mannát kiettük a nyugdíjas klub előtt a fűre, mi pedig  felmentünk szisztematikusan bepakolni Áron sporttáskáját és a kis hátizsákját.  

Amikor már mindent betettünk az autóba, az első utunk a Budaörsi K&H bankba vezetett, ahol rendeztük Áron pénzügyeit.  Onnan Áron felhívta Nóra nagyit, hogy mit szólna ahhoz, ha ott aludna és holnap tőle menne reggel nyolcra a Délibe. Nagyi csak minden második szót értette meg, miközben Áronnak elkezdett fájni a feje a kiabálástól, de az ötletnek örült.

Meg is beszéltük, hogy most bevisszük a sporttáskát a suliba és kb. 4 és 5 óra között érünk majd hozzá. Útközben még beugrottunk a Citi Bankba pénzért.

A sporttáska leadása majdnem egy órát tartott, mert Áron már elkezdte a nagy dumálást a haverokkal, de annyi hozadéka volt azért a dolognak, hogy amikor végre kijöttek,oda tudtuk adni Krisztának a neki szánt kapor csomagot.

Nem sokkal öt után már a nagyinál voltunk. Nagyi is örült a kaproknak és be is tette a mélyhűtőbe. Érzékeny búcsút vettem a fiamtól. Kérdeztem is, hogy 10 napig én kivel fogok veszekedni. Azt mondta Áron: „Apa, te magadban is tudsz veszekedni.” 

Hazatérve először mindenhol hívogattam Mannát, de sehonnan nem jött elő. Még a kutyafuttatóra is átmentem, pedig ott nem nagyon szeret csavarogni. Feladtam, de gondoltam, majd később megpróbálom keresni újra.

Megérkezett Éva. Nagyon elégedett volt mindennel, amit intéztem neki.

Felmentem az  Ilihez, hogy pontosítsam, milyen tálat is keres nálam. Amit a keresett tálról elmondott, annak alapján nekem is kezdett derengni valami. Kicsit beszélgettünk, kicsit pálinkáztunk, azután lejöttem, mert vártam, hogy a vevő jöjjön a bringáért. 

Nemsokára meg is jött. A bringáról két percet,  egyéb villamosmérnöki dolgokról egy fél órát beszélgettünk a folyosón. A bringát kifizette és elvitte. Pár perc múlva azonban ismét megjelent, hogy adjak neki néhány szerszámot, mert szét kell szednie, ugyanis ebben az állapotában nem fér be az autója csomagtartójába.

Később megérkezett Emőke, karján a Mannával. Bejöttek, a hazahozott töltött paprikából és a fasírtból megvacsoráztunk.


Emőke csütörtöktől négy napra elkérte az autót, mondván, hogy legurulnak az Adriára. 

Én majd valahogyan megoldom a Dömsödi fuvart Mannával, bár még nem tudom, hogy a BKV-n és a Volán buszon mik az idevonatkozó szabályok.


Még gyorsan e-mailen keresztül igényeltem egy „Zöld Kártyát”  az UNIQA-tól, ami lehet, hogy még szerdán meg is érkezik, de azért Emőkének is elmondtam, hogy Gazdagréten kb. merre van az UNIQA megbízottja, hogy ő is megpróbálhassa kiváltani. Inkább legyen kettő, mint egy se.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése