Korán ébredtem.
Eddig mindig és
mindenkinek azt mondtam, hogy milyen jó itt Dömsödön. Hát egy nagy szart, nem
jó.
Nem elég, hogy az idő borús,
hideg van, de még Áron sincs itt. Itt minden üres, nem süt a nap, emiatt nem
lehet kimenni a Dunára úszni, nincs Internet, és még reggelit készíteni sincs
kedvem.
Mannát beengedem, ő legalább
dorombol. Befejezem a tegnapi blogbejegyzés írását és veszek egy forró zuhanyt.
Az talán jó a hideg és a depresszióm ellen.
Reménykedem, hogy a nap is kisüt majd és már csak nyolcat kell aludnom
és mehetek Áronért a Déli pályaudvarra.
A lány írt egy SMS-t, hogy minden
rendben van és már csak 200 km-re vannak a tengerparttól.
Átmentem Gabikáékhoz, náluk
felkapaszkodtam az Internetre és ott tudtam Jancsinak elküldeni az Ínvitelnek
tervezett angol nyelvű levelet, hogy javítsa ki a hibáimat. Egy kávé mellett
dumáltunk egy kicsit.
Visszafele becsöngettem Bénihez a
kisebbik létrájáért, hogy elkezdjem leszedni a cseresznyét. A cseresznye szedés
nagyon lassan ment. Ha ebből kellene teljesítménybérben megélnem, akkor
felkopna az állam.
Ebédre, ami már délután négykor
került az asztalra, a zöldséges csirkeaprólék leves volt, amiből sokat tettem
Manna adomány tálkájába. Bejött és semmi pillanat alatt felfalt minden
felkínált belsőséget.
Délután elkezdtem a leáztatott
bélyegek kiteregetését és lepréselését.
Este hét órakor bár lógott az eső
lába, de nem lehettem biztos abban, hogy esni is fog, ezért nem hagyhattam a
növényzetet szomjúhozni. Biztos, ami biztos, mindent meglocsoltam és adtam
vizet jócskán a smaragdfáknak is.
A jó hír, hogy a szomszéd telken,
amelyik Béni és köztem van levágták a már majdnem ember nagyságú gazt. A
motoros kaszával jó 3-4 órát dolgoztak, mire megtisztították a terepet.
A lekvár készítés egy nagyon
gazdaságtalan tevékenység. Mire megmosom, kimagozom a leszedett cseresznyét,
már több a ráfordított munka, mint amennyit a kész cseresznye lekvár majd
megér. Utána még hozzá kell tenni a cukrot, a zselésítő és a tartósító
anyagokat.
Most fő a kimagozott cseresznye benne
a kristálycukor, a zselésítő, meg a konzerváló és egy másik platnin főnek,
fertőtlenítődnek az üres üvegek és majd csak ezután kezdődik az üvegekbe zárt
lekvárok dunsztolása. Még az a szerencse, hogy az áram ingyen jön az égből.
Közben Manna megint
szálkátlanított lazacsültet kap vacsorára. Nincs ennek a macskának túl jó
dolga?
A
lekvár elkészült. Mindössze két db egy litere üveg lett vele tele. Most mind a
kettő jól befedve és ahogy a drága Rózától tanultam, bekerülnek az ágyba, jól
betakarva. Sok és aprólékos munka, kevés eredmény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése