Ágy

Áron érezte, hogy a kedvembe jár, ha hét előtt indul a suliba, így is tett 7:55-kor elindult.

Nem sokkal később én is összeszedtem magam. Odakint úgy tűnik, hogy vége a nyárnak.

A blog bejegyzések publikálásában már csak kétheti adag elmaradása van, a Duolingóhoz, meg már a reggeli előtt hozzákezdtem.

Eddig csak mindig emlegettem magamnak, hogy el kellene már vinned Edinának az ÉHSZAKOK receptkönyvet, amit már több mint három hónapja olyan nagyvonalúan megígértél, de ma emlegetés helyett el is vittem. Még nem tudni, hogy örült-e neki vagy sem, mert egy vevővel nagyon el volt foglalva. Csak letettem és mondtam, hogy majd hívom.

Itthon bejelöltem a facebookon, hogy tudjunk kommunikálni és közben megcsináltam 10 pontot az olasz Duolingóban. Nagyon nehezen rágom át magam még egy ilyen kis adagon is. Miközben az angolban egy ilyen 5-6 perc, addig az olasz, teljesen kezdő szinten is több mint félóra.

Gyorsan átutaltam a Telecom Internet szolgáltatásának a havi díját (egy hét késéssel), nehogy itt a Gazdagréten Emőke és én is Internet nélkül maradjunk.

Elkezdtem rendezgeti, csoportosítani, hogy mi marad itt és mit viszünk Dömsödre. Közben a nagy rendetlenségen is igyekeztem csökkenteni, hogy ha Katika bejön a hétvégén, akkor ne forduljon azonnal vissza.

Amikor Áron (jó későn) hazaért a suliból, őt is megkértem, ha tud, akkor simítson egyet a szobáján.

Elkezdtük levinni a cuccokat az autóba. Az egyik kanyarnál kértem Áront, hogy az öt literes ballont ne üresen vigye le, hanem vigyen benne a smaragdfának innivalót, ki tudja, hogy hétfőig ki fogja meglocsolni.

Mannát az Emőke tette be a hordozóba. Én csak átvettem és adtam érte egy puszit Emőke lányomnak.

Irány a TESCO. Nagyon szervezetten és céltudatosan vásároltunk. Amikor már tele volt a kosár, sőt ki is fizettük, akkor Áron azt javasolta, hogy most már együnk is valamit. Így jutottunk el a Wok and Go-hoz, ahol mind a ketten mást és mást rendeltünk. Egy kicsit túl is rendeltük magunkat és így a végén dogi bag csomagolást kellett kérnünk.

Innen már egyenesen Dömsöd felé vettük az útirányt.

Útközben felhívtuk Nóra nagyit, de már nagyon nehéz vele telefonon kommunikálni.

Kicsit kacifántosan jöttünk le az M0-ásról, mert szerettük volna kipróbálni az új autómosót. Végül a mosót nem találtuk meg, egyedül a tankolásra álltunk meg néhány percre.

Dömsödön egyenesen Ágihoz mentünk. Ott feltettük az autó tetejére az Emőkének ajándékozott ágyat minden csomagtartó nélkül az autó tetejére.

Ágitól kértem egy csokor kaprot a holnapi kajához.

A leengedett hátsó ablakokon keresztül egy mini spaniferrel rögzítettem a rakományt és egy kicsit mérsékelt tempóban értük el a bázist. Az első  Manna, utána a kipakolás és csak azt követően az unikum.

Áronnal ketten vettük le az ágyat és egyelőre csak a kúp alá tettük, ha netán esik, akkor se ázzon el

Vacsorára sült virsli.

Bár a meteorológia éjszakára esőt jósolt, de abban nem bízva egy órányit locsoltam.