Könnyen és időben felébredtem, de ilyen korán nagyon
nehezen keltem. Egész úton a klinika felé azon aggódtam, hogy vajon odaérek-e
hétre, ahogyan Erika kérte. Nem értem oda, de ebből nem lett probléma, mert még
az adjunktus úr sem ért be.
Amikor végre beért, Erika kijött a váróba és bár
sajnálta, de nem tudott mit tenni, mert a feltorlódott műtétek miatt az
adjunktus úr ma sem fog tudni velem foglalkozni. Erika kérte, hogy 13:00 óra
magasságában hívjam őt fel és akkor megbeszéljük, hogy mi legyen.
Szépen hazaslattyogtam és megkönnyebbülve szinte örültem, hogy ezt a mai
napot is sikerült megúsznom.
Útközben olvastam az új Dénes Zsófia könyvszerzeményemet.
Ez már egy régi irodalmi adósságom.
Hazaérve Mannát is felvittem és mind a ketten bőségesen
bereggeliztünk. Kicsit nehezteltem Áronra, hogy úgy ment el az iskolába, hogy a
lakásajtót nem zárta kulcsra, de szerencsére ezt a tolvajok nem tudták meg.
Az első dolog volt, hogy pótoljam az elmaradt reggelit,
ami egy unikummal kezdődött, mert tudtam, hogy ma nem ülök a kormánykerék mögé.
Utána megettem a tegnapi kövön sütött dolgok maradékát a gabonacsíra salátával.
Elindultam a 10 órás találkozóra a Maros utcai lakásba.
Az új ingatlanoson kívül Gyöngyivel is megbeszéltem ezt a 10 órás találkozót
egyrészt azért, hogy a nála lévő kulcscsomóval könnyebben jussunk be a lakásba,
másrészt azért, hogy tudja, nem ő az egyetlen, aki kiadó lakás közvetítésével
foglalkozik.
A lakás bejárása, felmérése után megírtuk a közvetítői
szerződést, majd hazajöttem.
Bekapcsoltam a notebookot, mert nagy elmaradásaim vannak.
Tegnap például a 70 helyett csak 20 pontot csináltam a Duolingóból és a blog
publikálásában négynapi elmaradásom van.
Amikor eljött
az ideje, felhívtam Erikát, aki nagyon szabadkozott, mert bent a klinikán már
olyan nagy az ellátó rendszerben az ember hiány, hogy teljesen felborult
minden, ami a tervezhetőséget és az előjegyzéseket illeti.
Áron három óra
körül jött haza. Kértem, hogy először az iskolai dolgokkal foglalkozzon, amit
egy darabig meg is tett, de hamar átváltott a notebookján az Internetre.
Engem a túl
korai felkelés annyira megviselt, hogy éreztem, délután kell egy órát aludnom.
Amikor felébredtem Manna közölte, hogy le szeretne menni. Amikor levittem,
éppen akkor jött haza Andor (ő a leendő sakkpartnerem) és anyukája. Közölték,
hogy csak egy percre hazamennek a sakk készletért és utána Andor jön le hozzám
sakkozni.
Megjöttek,
hoztak három túrós táskát és Andor maradt is, hogy sakkozzunk. Én egy tányérra
feltálaltam sok almagerezdet, hogy közben azt eszegessük. Andor nagyon ügyesen
játszott. Én élveztem, hogy mind a kettőnk lépéseit sakk elméleti kommentekkel
látja el. A közöttünk lévő nagy korkülönbség miatt mindegyik partiban adtam
neki egy huszár előnyt. Az első partit világossal simán megnyertem, de a
második partiban sikerült elnéznem a vezérem. Végül a harmadik partit – ami
közben már jött Andorért az anyukája - is én nyertem és így 2:1 lett a mai
torna végeredménye.
Eljött az
ideje, hogy a WC ajtó zárját kiszereljem és szétszedve megkeressem, mi okozza,
hogy csak lefele ráütve lehet kinyitni az ajtót. Szétszedtem, deformáltam az
egyik lemezkéjét, de a hibát nem sikerült elhárítani. Betettem egy új zárat és
majd még nekifutok még egyszer a javításnak.
Emőkének át
akartam vinni egy túrós táskát, de nem volt otthon, ezért Áron két tányér közé
téve letette az ajtaja elé.
Jobb híján
megnéztem a Fábry show-t
Lefekvés előtt
még befejeztem a Duolingót a 70 pontos penzumig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése