Reggel
nem tudom, hogy Áron elindult-e időben, hogy beérjen a „0”-ik órára, de
remélem. Mannát és az almát természetesen itthon felejtette, viszont a
szobájában mindent felülmúló rendetlenséget hagyott.
A
nyitott ablak előtti 45 guggolás után kényelmesen megreggeliztem, majd
belenéztem a levelezésembe. A Tchibo azt javasolta, hogy a vízkő eltávolítást
a Használati Utasításban leírtak szerint végezzem el a kávéfőzőn. Mindent alaposan
áttanulmányozva arra jutottam, hogy be kell mennem egy Tchibo boltba és ott
vennem egy „Durgol” márkanevű speciálisan erre kifejlesztett vízkőtlenítő
szert.
Manna
örült, amikor látta a készülődést, mert már szeretett volna lemenni egy kicsit
a szabadban csavarogni.
El
is mentem a MOM plázában lévő Tchibo boltba és ott kemény 2995.- forintért
magamhoz vettem a szert. Közben persze a buszon oda-vissza olasz tanulás. Nem
nagyon érzem, hogy egyre jobban elsajátítanám ezt a nyelvet, de küzdök vele.
Már
alig vártam, (hogy az előírásnak megfelelően a szert betölt, vízzel kiegészíti a
maximum jelzésig és elindít,) hogy mi lesz a hatása. Többször is elindítottam a
kávéfőzőt, de egy csepp nem sok, annyi sem folyt át a rendszeren. Sosem örülök
a kudarcnak, mert nem vagyok hozzászokva.
Gondoltam,
hogy jót tesz a lelkemnek, ha elvégzem a napi Duolingót, hát megtettem.
Belepillantottam
a @Napló-ba és konstatáltam, hogy Áron kapott egy 5-öst tesiből. Már rám fért
egy kis jó hír.
Szilvi
telefonált, hogy hétfő este feljön, hogy tegyünk pontot az elszámolásra.
Ebédre
megmelegítettem egy adag csirkelevest.
Közben
hazajött Emőke és hozta Mannát is, no meg adott neki enni, mert én csak
magammal törődtem. Megmutattam neki Áron szobáját és kiadta a parancsot, hogy
amikor hazajön, menjen át hozzá.
Nemsokára
Áron is megérkezett és nyomban át is küldtem Emőkéhez. Szerintem megtörtént az
eligazítás, mert azzal jött vissza, hogy rendet kell csinálnia a szobájában.
Később
sütött valami nagyon finomat, amit meglekvározva kínált Emőkének és nekem is.
Áron
a Robin Hood kiszótározásához kérte, hogy adjam vissza a tegnap elkobzott
notebookját. Vissza is adtam volna, de úgy eldugtam, hogy magam sem találtam
meg. Áronnak mondtam, hogy mea culpa, de annyira hülyülök, hogy nem találom.
Végül
meglett, de nem én találtam meg, hanem Áron. Azonnal el is vonult vele a
szobájába.
Juditnak,
aki „szegény” jelenleg Barcelonában tölt egy hetet, megírtam, hogy mivel
foglalkoztunk a brushup-on és közben irigyeltem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése