Piadina

Áron 7:15-kor indult el a suliba. A szobájában rendetlenséget, az ágyán tányérokban kajamaradékokat hagyott, az almát itt felejtette és a Mannát sem engedte le. Szerintem minden nap ugyanaz a nóta, már leírni is unalmas.

Elkészítettem magamnak a reggelit és próbáltam összeállítani a napi teendőimet.

Először Duolingó, majd a blog rendezése, végül a levelek.

Igyekeztem rendezni a Citibank-os papírjaimat, mert délután háromkor egy egyeztető megbeszélésre megyek Kádár úrhoz. Mire mindent rendbetettem, már indulhattam is.

A Brexit és az amerikai elnökválasztás nem tett jót a pénzügyi világnak és ezt a saját portfóliómon is éreztem, de Kádár úr megnyugtatott, hogy a kedélyek megnyugodni látszanak.

Hazamenet visszarendeztem a papírokat.

Áron nemsokára megjött a suliból. Először átment Emőkéhez, majd leült tanulni.

Elhatároztam, hogy vacsorára el fogok készíteni egy olasz kaját a Piadina-t, amit Berni az Olaszországról írt blogjának (bernitaly.webnode.hu/) „Receptek” fejezetében írt le. Ehhez egy-két dolgot még be kellett szereznem, ezért lementem a CBA-ba.

Egyébként élvezem olvasni Berni blogját, ami sokkal színesebb, mint az én blogom. Jól szerkesztett, míves a tördelése és szép fotókkal tarkított. Berni szerencsétlenségére a blogot én korrektúrázom, de emiatt nem neheztel, hanem még hálás is. Majd ha hazajön Olaszországból, akkor majd megkapom érte a magamét. Ő is Dömsödi és jó barátok vagyunk.

A Piadina-nak nagy sikere volt Emőkénél és Áronnál is. Némi önkritika azért belefér. A tésztája sótlan lett és nem gyúrtam elég vékonyra, amiért nem sült át teljesen. Legközelebb majd erre is jobban oda fogok figyelni. Jól belakmároztunk belőle és egy-két unikummal utána, már a hibáit is elnéztem.