2018. május 27., vasárnap

Egyszer minden hétvégének vége van.


20180527 vasárnap

Valamiért nem aludtam jól és hülyeségeket álmodtam. 

Már hétkor felébredtem, pedig ilyenkor sokkal tovább szoktam lustálkodni, de most kidobott az ágy.

Az első, hogy megnéztem a növényzetet, melyik nőtt, melyik hajtott. Meg voltam elégedve, még a legkisebb smaragdfa (20 cm-es) is levelekbe borult.

Tibcsi is korán felkelt. Kérdeztem, hogy mit szeretne reggelizni. Azt mondta rám bízza. Soktojásos rántottát terveztem, hagymával, angol szalonnával, kolbásszal, pirítós kenyérrel és tejeskávéval. Végül olyan sokat csináltam, hogy ketten sem bírtunk vele megbírkózni.

Reggeli után megmutattam Tibcsinek, hogy a két USB-s, mellette 230 V-os dugaszoló aljztatot sehogy nem tudom begyömöszölni a szerelő dobozba. Kért egy akkus fúrógépet, néhány kéziszerszámot és nagyon gyorsan megoldotta a problémát. Az én érdemem csak annyi volt a probléma megoldásában, hogy tudtam, hogy őt kell megkérnem, segítsen. 

Később segített felcimkézni a dunsztból még melegen kivett 5 eperlekvár üveget.

Négy óra fele elkezdte összepakolni a cuccait és elbúcsúzott. Nagyon örültem annak, hogy ezt a bő két napot itt tudta tölteni velem.

Átvittem Juditnak a ruhaneműket, Leventének a Darts nyilakat, amiket Tibcsitől kapott és kértem néhány szál kaprot, mert az enyém nem nőtt ki.

Még sütött a nap, de már lemenőfélben volt, amikor még kimentem a Dunára és leúsztam a mai adagot.

Manna már hiába reklamált, ilyenkor ő már nem mehet ki a kertbe.

½ 7-kor egy nagy búcsú locsolást csináltam, majd magam is elkezdtem pakolászni.

Nem sokkal ½ 8 után Mannát is betettem az autóba és elindultunk haza felé.

Itthon Áron segített kipakolni az autóból és csak utána ment fürdeni.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése