20180504 péntek
Nyolcig lustálkodtam az ágyban.
Május 4-én mindig eszembejut Bereznay Éva. Ma lett volna a születésnapja, de már nem tudjuk megünnepelni.
Azt tervezem, hogy a reggeli után – ami a maradék hekk
megmelegítése és egy tejeskávé, egy kis
kenegetés és a padlón fogom egyengetni a derekam.
Az időkép hiába jósol mára 30 ⁰C-t, a Dunában való úszás nem
biztos, hogy jót tenne a derekamnak.
Egész délelőtt feküdtem a padlón és ez szerintem jót tett.
Amikor már kezdtem volna az ebédet készíteni, kiderült, hogy
itt Dömsödön nincs egy megfelelő lábas a paprikáskrumpli elkészítéséhez. Ezen
nem kellene spórolni. Beültem az autóba és elmentem a Gazdaboltba és újfent vettem
egy márványbevonatú lábast, de most egy számmal nagyobbat, mint legutóbb.
Ha már amúgy is ott vagyok, vettem még két tő lucullus
paradicsom palántát.
Visszatérve egy egész vöröshagymát aprítottam
olajon az új lábasba, megpucoltam és felkockáztam néhány nagyobb szem krumplit
és rádobtam az üvegesre sült, és pirospaprikázott hagymára. Feleresztettem vízzel,
belekarikáztam a kolbászt és megszórtam egy kevés köménymaggal.
Amíg ez főtt, elültettem a két lucullus paradicsom
palántát. A paprikás krumpli ebédnek és vacsorának is beillett, hozzá nagyon
passzolt a jégsaláta.
A derekamat hiába kenegetem, hiába fekszem vele a
kemény padlón, alig akar javulni.
¼ 8-kor még egy generál locsolás, azután lepihenek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése