Hazaút sötétben

20180909 vasárnap

Reggel igyekeztem már ½ 8 előtt elindulni, hogy a ½ 9-es találkozóról  ( IV. Csokonai utca) ne maradjak le. A környék lehangoló, a garzon felújított, szép, az ára horribilis.

Délre már visszaértem Dömsödre. Bekaptam egy falatot, mert a reggeli a nagy sietségben kimaradt.

A mosógépet öblítőfokozatba állítva elindítottam, mert a legutóbbi mosás után elfelejtettem a ruhákat kiteregetni.

Még úgy itéltem meg, hogy elég meleg van ahhoz, hogy ússzak egyet. A nap jól sütött, de a víz hőmérséklete határeset volt. Megemeltem az úszás tempóját, hogy ne fázzak. 

Amikor kiszállok a stégre, sosem mulasztom el, hogy ne vessek egy pillantást a szomszéd stégre. Nekem nagyon hiányzik a Pista bácsi. Szerdán lesz a temetése.

Mire visszamentem egy zacskó volt az ajtó előtt. Egy tök és két padlizsán volt benne. Biztosan a Béni volt a tettes.

A mosógép befejezte az öblítést. Sikerült mindent kiteregetnem.

Levente látogatott meg minket. Pontosabban engem egy átutalás miatt, Áront pedig a számítógép összeszerelése végett.

Lassan el kell kezdeni pakolni. Nem szeretném megvárni, amíg besötétedik. Amikor már majdnem

minden az autóban volt, kértem Áront, hogy szálljon be.  Ez neki csak egy óra múlva sikerült.

Mégis sötétben indultunk el.

Szörnyű volt a hazafelé út. Sötét van, némelyik szembejövő autónak nincs jól beállítva a fényszórója, (ezt a közutakon az utóbbi 30 éve senki nem ellenőrzi), az egyik szemüvegem nem találom, a másiknak hiányzik az egyik lencséje, az új szemüvegem csak hétfőn lesz kész és ha minden rendben lenne, akkor is romlik a látásom.

A tejszínhabosnál megálltunk. Hosszú sorbanállás után megkaptuk a rendelt cuccot. Áron egy sajtos burgert és egy hotdog-ot, én egy gyrosburgert, eat in (ott helyben fogyasztásra), Emőkének pedig egy sajt burgert  take away (csomagolva, elvitelre).

Emőke örült a vacsorájának.