2018. szeptember 10., hétfő

Talán majd a kollégium


20180910  hétfő

Én már ¼ 7-kor felébredtem. Áronnak 6-tól 7-ig kis megszakításokkal egyfolytában szólt az ébresztő órája. Végül újabb rekord, 7 óra helyett 7:28-kor sikerült kilépnie a lakásból. Szinte lehetetlen, hogy ¾ 8-ra beérjen a suliba, akkortól számítják elkésőnek.

Nyugodtan megreggeliztem és irogattam a notebookon a leveleimet.

1-kor lementem a pedikűröshöz Edinához, mert már elviselhetetlenek voltak a lópatához hasonlító karmaim. Ő csodát művelt a lábaimmal.

A kis kínaiban ebédeltem  (amerikai mézes csirke vékony sülttésztával).

Áron ½ 4-kor ért haza. Lelkesen mesélt a mai suliról, de azt is elmondta, hogy mi volt a probléma a matek füzettel. Elmondta, hogy úgy döntött, hogy a Matekot és az Angolt jelölte fakultációnak. Mind a kettőt nagyon jó döntésnek tartottam.

4:20-kor elindultam a szülői értekezletre. A sok új információt szorgalmasan jegyzeteltem. A legnagyobb probléma az iskola állami támogatottságának hiányával van és ebben nagyon kérik a szülők segítségét. Kiss Ilona osztályfőnöknővel sikerült külön is beszélgetnem. Vannak bajok Áron körül, de nagy baj nincsen.

Abban maradtunk, hogy próbáljam meg Áron kollégiumi elhelyezését megszervezni, talán az majd segít a rendre nevelésében. A tanárnő abban segített, hogy elmondta, kit keressek ezügyben.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése