2019. szeptember 9., hétfő

All that charging


Csak sejtettem, hogy Áron mikor indult el az iskolába. 

Jómagam csak lassan keltem fel, mert közben elvi elhatározásra jutottam a rendcsinálást illetően.
Reggelire megmelegítettem egyet a tegnap sütött csirkecombból és mellé tettem egy keveset a lecsóból. Mindehhez egy szelet kenyér és tejeskávé.

Egy kis olasz Duolingo, az sosem árt.

A rendcsinálás azzal kezdődött, hogy a mosogatógépből kirámoltam és a helyére tettem a tisztákat, majd elindítottam egy új adagot.

Emőke lányom jött át, akivel már nagyon régóta nem találkoztam. Igyekeztem mindenről alaposan kikérdezni. Ő is megállapította, hogy a hűtőben lévő baracklekvároknak semmi bajuk, mint ahogyan azt Áron állította.

Amikor elállt az eső, levittem az autót a Regős utcai töltőhöz és a benne lévő rollerrel jöttem vissza, mert azt is fel kell valahol tölteni. Nem számolhatok be teljes sikerről, mert az enyhe emelkedőt nem nagyon bírta a roller. Lehet, hogy azért, mert nem volt teljesen feltöltve. Egy idő után jobbnak találtam felszállni vele a 8E buszra. A roller itthon töltődött.

Előkészítettem az USB-s dugalj szerelését, de azt csak holnap délelőtt fogom bekötni, mert ahhoz áramtalanítani kellene és az most Áront is zavarná.

Itthon nagy nyögve nyelve elkezdődött a rendcsinálás. A menekülő útvonalak sem túl változatosak (megnézem, hogy áll az angol anyagok letöltése vagy készítek magamnak egy kávét).

Hazahoztam az autót 97 %-ra feltöltve és a rollertöltőt pedig ráakasztottam a rollerre. Nálunk mindig minden töltődik.

Vacsorára megmelegítettem a csirkés lecsó maradékát.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése