Visszakaptam a nagy LEAF-et

Éjjel nagy szélvihar volt, reggel pedig olyan hűvös, hogy be kellett hajtanom az erkélyajtót.

Megérkezett az ígért lehűlés, 15°C van.

Úgy látom, Áron komolyan veszi a suli első napjait. Még ½ 8 sincs és már elindult.

Kényelmesen megreggeliztem és 10-re mire megérkezett Norci, Arti és Janka, már minden össze is pakoltam.

Másfél hónap után visszakaptam a nagy LEAF-et. Norci azt mondta, hogy szerette használni, én meg örültem, hogy segíthettem vele nekik.

Janka nagyon kereste kis Emőt, de végül beérte Mannával is.

Mindenki segített lehordani a cuccokat, még az elektromos rollert is betettük, én pedig felajánlottam nekik, hogy elviszem őket a György Aladár utcába a nagymamához. Ott elbúcsúztunk és én indultam Dömsödre.

Az autóval mindössze annyi probléma volt, hogy a Norci Iphone-jával volt a Bluetooth-on keresztül összepárosítva és így a telefonkihangosító automatikusan nem működött. Amint az Iphone-t töröltem és párosítottam az én telefonommal, visszaállt a régi kapcsolat.

Kiskunlacházán vettem egy házi sütésű cipót. A préri tónál is megálltam, hátha tudok venni egy halászlének való halat, de a tulaj panaszkodott, hogy a hétvégén minden hala elfogyott.

A Dobos ABC-ben vettem 20 dkg főtt füstölt tarját, egy üveg unikumot és egy nagy sört.

Délután két óra előtt értünk a bázisra.

Kirámoláskor majdnem az autóban felejtettem Mannát, de szerencsémre hamar eszembe jutott, mert a létszám-ellenőrzésen hiányzott.

Itt, ha most éppen nem is süt a nap, de jó levegő van és csicseregnek a madarak.

Manna ki-be járkál, élvezi, hogy újra itt vagyunk.

Áron még vett egy lendületet és írt, hogy nincs otthon pénz. Én is vettem egy lendületet és utaltam neki.