Manna hajnali négykor felébreszt. Ebből még nem tudom, hogy
mit szeretne, de majd ha lemegyünk ki fog derülni.
Ha megyek az ajtó felé, de ő nem követ, hanem marad a
lépcsőfordulónál, ahol a tálkái vannak, akkor enni vagy inni szeretne.
Adok neki száraz kaját, meg friss vizet. Rögtön nekilát az
evésnek, ivásnak. Közben én is iszom egy pohár sört.
Befejezte az evést, ivást, majd elindul az ajtó felé és
közli „most már mehetünk.”
Én is kimegyek és felkötöm az autót az éjszakai töltőre. Még
csak ½ 5 van, visszafekszem.
9 óra után felkelés. Az autót leakasztom a töltőről. Mannát
beengedem és indulok a piacra. G. Judit megkérdezi, hoznék-e nekik 30 dkg
sonkát. G. Laci helyesbít 0,5 kg-ot.
A piacon először leadtam Esztikének az üres tojástartókat.
Magunknak vettem vöröshagymát, újhagymát, egy üveg mézet,
egy bogyiszlói csípős paprikát és végül a családi békét támogatva a kettőjük
között döntök és a sonka 43 dkg-os lett.
Visszafele jövet G. Judittal vitába keveredtem, mert
mindenáron szerette volna kifizetni a sonkát, én pedig nem hagytam.
G. Laci talált nekem 2 db. M3-as menetes anyacsavart az
USB-s dug aljamhoz.
Hazajövet megreggeliztem.
Később jött T. Feri és egy kupica unikum mellett
megbeszéltük az autózás trendjeit.
Vacsorára megmelegítettem a csirke szárnyas lecsó utolsó
maradékát.
Nem egészen értem, hogy lévén már lassan szeptember vége és
Áronnak még egyetlen értékelhető osztályzata vagy bejegyzése sincs az Apáczai
e-kréta oldalán. Lehet, hogy már nem is jár oda, csak
erről még én nem tudok?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése