kulcs

Már hajnali 4-kor felébredtem. Az első dolgom az volt, hogy behívtam Mannát. Bejött, kajált egy kicsit, azután feljött és szokása szerint lepihent mellém.

Igyekeztem mihamarabb összecsomagolni és Mannával együtt mindent bepakolni az autóba.

Közben Béni áthívott, hogy nézzem meg, hogy a faházból kirámolva (Pozsár Béla és segítője) miket tettek a konténerbe hátha azok közül valamire igényt tartok.

Én szinte semmire, mindössze egy elektronikai panelt gondoltam átvinni Gulyás Lacinak, mert ő ezekből ki szokta forrasztani a használható IC-ket.

Amikor mindent bezártam és elindultunk, még útba ejtettem Pongót, hogy odaadjam neki a csontokat.

A nap már delelőre járt, amikor megérkeztünk Szigethalomra, ahol csak egy kávét szerettem volna inni, de mivel elromlott a kávégépük, csak egy fagylaltot rendeltem.

Gazdagréten fel se hoztam Mannát, csak kitettem, hadd csavarogjon. Később Emőke lement érte és most ő kényezteti.

Itthon átjött Emőke és hozott egy tányér nagyon finom lecsót ebédre.

Áron 3-kor érkezett haza a suliból és egy angol 4-essel dicsekedett, de arról nem számolt be, hogy az első, éppen az angol óráról miért késett 7 percet.

Lementem a postára, hogy érdeklődjek néhány Kínából megrendelt cuccom iránt.

Akármennyire is igyekszem azon lenni, hogy a viselkedésemmel ne ártsak Emőke lányom és az anyukája közötti jó kapcsolatának, de ez nem mindig sikerül. Most például, amikor Emőke megkapta az új lakáskulcsokat, kértem, hogy ezeket másnak ne adja oda. Ebből is egy kis sértődés eszkalálódott.

A már meglévő emberi kapcsolatokra úgy kell vigyázni, mint egy hímes tojásra.