Szülinap

20200528 csütörtök

8:45-kor szép napsütéses reggelre ébredten. ez már kezd normális időponttá alakulni. Közben elöntöttek a szülinapi jókívánságok.

Tibcsi fel is hívott, hogy pénteken délután érkezik és itt tölti Dömsödön a hétvégét, aminek nagyon örülök. Szerintem biztosan fog hozni sztrapacskát, mert emlékeim szerint, azt ő készíti a legjobban a világon.

Délelőtt beszélgettem Norci lányommal és Jankával. Ők hívtak, hogy gratuláljanak a szülinapomra. A "tartsuk be a távolságot" sikerült. 1617 km volt közöttünk.

Emőke viberen kérdezte, hogy meglátogassanak-e? Persze. Este már úgy főztem, hogy nekik is legyen.

Reggelire sült császárszalonna, egy tükörtojás, bundás kenyér (a kenyér ezzel el is fogyott), újhagyma és tejeskávé.

Kimentem a kertbe, de csak visszafogottan két új palánta került a földbe (egy karalábé és egy csípős paprika). A fő, hogy haladjunk.

Most már kezd úgy kinézni a konyhakert, hogy az egész évi zöldségellátmány nagy része biztosítva van.

Ma még nem került ág a kupacból a felfűrészelőbe, de még arra is sor kerül.

Sajnos a beígért esőből egy csepp sem lett, de talán délután jön majd egy kicsi.

Pihenés gyanánt egy kis német óra távoktatással a karanténból Miskolczi Marikával és Pop Stefikével.

Tömören:

Az új megtanulni való német mondat: "Soll man nicht loben den Tag bevore Abend." Szó szerinti fordításban: "Nem kellene dicsérni a napot az este előtt." Egészen magyarul: "Nyugtával dicsérd a napot!"

Újabb két palánta került elültetésre (egy paradicsom és egy karalábé). Ahogy terveztem, két-három ág landolt a fűrászelőben.

Elvégeztem a kert locsolását.

Este hat óra után csupa jó dolog történt velem. megérkezett Emőke lányom, András és hozták Áront is. Mindhárman köszöntöttek a születésnapomon.

Hoztak mindenféle süteményt, Corona sört, meg ahogy telefonon kértem egy vekni friss kenyeret. Áron egy kis üveg unikumot adott át köszöntés gyanánt.

Emőkével és Andrással átmentünk Zborovszkiékhoz, Ott is koccintottunk, megcsodáltuk a készülő hajót és a kertjüket.

Visszafele még gyönyörködtünk egy kicsit a Dunában, azután András feltette a Pafikát tölteni és elkezdtünk vacsorázni. Mindenkinek ízlett a főztöm, de Áron nem tartott velünk.

A süteményezkedésben már mindenki részt vett.

Közben az autó feltöltődött 70 % fölé.

Nagy szomorúságomra nem aludtak itt, hanem inkább 9-kor útra keltek Budapestre, de azért jó. hogy itt voltak, bearanyozták a napomat.

Emőke 1/2 11 után jelezte, hogy épségben hazaértek.

























.