2013. január 10., csütörtök

Emő beteg

Úgy tűnik, hogy sikerült a visszarázkódás. Áron is el tudott indulni a suliba és én is felkeltem. Mire Emő lejött, már elkészítettem a reggelit. Reggeli közben megtárgyaltuk, hogy melyek a tarsolyunkban lévő és fejleszthető projektek. Utána Emő elfoglalta a számítógépes munkaállomást, így azután nekem csak a Notebook maradt. Ismételten megállapítottam, hogy annak valami nagyon nagy baja van, mert a tetű lassúnál is lassúbb. Vagy meg kell javíttatnunk, vagy, amire most nincs keret, venni kell egy újat. Amit legutóbb a Péterrel vettettem, az egészen kiváló darab volt 120.000.- ért.
Ahogy felszabadult az asztali gép leültem és neki is estem az egyik lehetséges vállalkozásunk levelezésének. Ebédre már be is fejeztem és együtt költöttük el Emővel a nyugger ebédet.
Kettőre beszaladtam Baján doktor úrhoz a receptért, amit azután rögtön ki is váltottam.
Norci végzett egy próbavásárlást a neki kiszervezett bankkártyával, ami nem csupán simán működött, de még az angol font/magyar forint (GBP/HUF) átváltási árfolyam is nagyon jó volt.
Több mint tíz napos blog elmaradásom van és bár vannak erről a tíz napról szóló feljegyzéseim, de azok is nagyon hiányosak.
Áron majdnem egy órával később jött haza, mint ahogyan azt reggel megbeszéltük.
A szokásos Leckefüzet, Üzenőfüzet, Tájékoztató, amivel kezdtünk és eddig hamar el is jutottunk, de a leckét csak nyolc körül volt módomban megnézni.
Emő nekiállt főzőcskézni. Csirke pörköltöt készített, de a fűszerezést nekem kellett ellenőrizni, mert őt a nátha és a torokfájás gyötörte. Én közben folytattam az elmaradt blogok írását.
Négyen ültünk az asztalhoz vacsorázni. Emőke áthozott egy lábas maradék csurgatott tojás levest. Nekem nagyon ízlett Áron viszont reklamált, hogy őt mindig levesekkel szekírozzák.
Vacsi után összekészítettünk Emőkének egy síelő szettet, mert tervezi, hogy Vasárnap elmennek Rudival Epölbe síelni. A sícipő és a léc rendben volt, de a bukósisak ellen nagyon ágált. Ellentmondást nem tűrő hangon kijelentettem, hogy márpedig anélkül nem mehet el.
Áron úgy feküdt le, hogy a szobájában csatatér szerű rendetlenség uralkodott.
Emő nem aludt velem, nehogy elkapjam a torok gyuszit, én pedig egyedül csak nehezen tudtam elaludni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése