Már régóta semmi probléma nem volt a lábammal, de ma reggelre éreztem, hogy kiújult a felszíni gyulladás rajta. Kicsit bepánikoltam. Nem kezdtem borogatni, de azért bekentem Venorutonnal és befásliztam. Azt már régen megállapítottam, hogy az ember nem hálálkodik se Istennek, se a sorsnak, akkor amikor nincsen semmi baja.
Nekiláttam a Gerlitzenben készült képek rendezéséhez. A Picasa olyan buta, hogy ha benne elforgatunk egy képet, azt nem jegyzi meg csak bemutatja elforgatva, ezért azután át kellett állítanom, hogy a jpg kiterjesztésű állományokat nem a Picasa nyissa meg, hanem a windows képnézegető.
Végül sikerült a képeket betenni egy Dropbox folderba és meg-share-elni az illetékesek számára.
Felhoztam a saját és Emőke nyugger kajáját. A káposztalevesről eszembejutott Szozsenyicin: Iván Gyenyiszovics egy napja. Gyorsan le is töltöttem a kütyüm e-book olvasójába.
Áron ma korábban jött haza, mert a suliban nem volt délután napközi foglalkozás. Először lepihent, mert nem érezte jól magát. Kicsit megijedtem és rohantam a lázmérőért, de szerencsére nem volt láza.
Mire felébredt, már átjött Emőke a kajájáért és ő is megvizsgálta Áront. Minden esetre vegyen be egy kalciumot és mindjárt főzők neki gyógynövényekből teát - mondta.
Vacsorára Möci hozott le az ünnepi halászléből és a tortából. A halászlé Áronnak egy kicsit csípős volt, de amúgy nagyon finom lett..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése