2013. augusztus 27., kedd

almalé gyártás

Viszonylag korán keltem. Möci és Áron felvették a rendelést a reggelire és el is készítették. Közben meglocsoltam és megterveztem a szivattyú új installálását. Reggeli után átmentem a Feri bácsihoz, bemutattam az új tervet és ha már ott voltam, akkor rábeszéltem, hogy ne halogassa a mennyezet szigetelését és lambériázását, most menjünk el párnafáért, szigetelő anyagért és fúga-falcos lambéria anyagért. Bognár szöget és lazúr anyagot ráér később is venni.
Áront kértem, hogy mire visszajövök készítse fel a kúp alatti asztalt almalé gyártásra.
Möci rábeszélt, hogy nem baj, hogy még nincs 9 óra, már most hívjam fel az iskola titkárt. Naná, hogy még nem volt bent, azt mondták hívjam 9-kor.

Felszereltem az autóra a csomagtartót és indultam a Feri bácsihoz. Möci a lelkemre kötötte, ne felejtsem el 9-kor felhívni az iskolát.

Beszálltunk az autóba. Vittük Gabikát is magunkkal (elvégre ő a pénzügy miniszter). Útközben jött rám a 9 óra. Félreálltam és felhívtam az iskolát. Azt mondták, hogy az iskola titkár csak 10-kor lesz bent, hívjam akkor. Közben megérkeztünk a Ráckevei TÜZÉP-re. A vezetőnő azt mondta, hogy ilyen kis autóval a felét sem tudjuk elvinni a 25 négyzetméter hungarocellt, a 25 négyzetméter lambériát, no meg a 10 db 5 méteres párnafát.
Gabika kifizette a cuccot, mi meg Feri bácsival elkezdtük felpakolni a csomagtartóra. Feri még mondott olyasmit is, hogy csak a fele fát rakjuk fel, mert megszakad az autó és ő majd eljön a többiért, meg a hungarocellekért, de én ragaszkodtam ahhoz, hogy az összes faáru fent legyen és ha már fent van kössük le két spaniferrel,azután rakjuk fel a hungarocell kockákat és csak az elsőt és az utolsót rögzítsük, a közbülső hármat pedig a spaniferekre akasztott pókok tartják majd.
10-kor ismét felhívtam az iskolát és az iskola titkárral is tudtam beszélni, de ő még nem egyeztetett az igazgató helyettessel. Elkérte a telefonszámomat és megígérte, hogy majd visszahív.
Az igaz, hogy csak 40 km/óra sebességgel tudtunk hazajönni, de hazajöttünk. Feri bácsi kiállt a Toyotával a garázsból, a cuccot pedig bepakoltuk.
Visszatérve elkezdtük az almalé gyártást. Möci a szebbeket pucolja süteménynek, palacsinta tölteléknek, én a csúnyácskábbakat almalének, Áron pedig kezeli a gyümölcs centrifugát kezeli.
Kaptunk egy visszahívást a suliból, hogy holnap délelőtt 10-re vár minket Süle Ilona igazgató helyettes asszony.
Möci ebédre a nagy sikerű tejfölös gombaleves és a fasírt sült krumplival meg cacikivel maradékát tálalja fel egy vegyes salátával kiegészítve.

Lassan elkezdünk pakolni, mert délután 5-re hivatalosak vagyunk Laciékhoz. Az úton egyre sűrűbben találjuk magunkat dugókban, sok rendőrségi autó, nem kellemes a közlekedés.

Laciéknál csak mi vagyunk meghívva, mégis spontán összegyűlt vagy tíz ember. Először megvizsgáljuk a hegeszteni valót. kiderül, hogy az öntött vas és én azt még az inverteres trafóval sem tudom meghegeszteni. A réz postaláda javítására van nagyon jó ötletem, de azt majd egy másik alkalommal fogom elvégezni.

A kaja  nagyon finom, és bár szűkösen, de éppen elég volt. Áron kezd kifejezetten felnőttesen viselkedni a társaságban.

Kilenc körül jöttünk el és mi vittük haza kis Tamásékat is. Otthon már csak egy unicum és zuhanás az ágyba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése