Végre egy kis nyugalom, végre egy kis pihenés. Nincs kötött programunk és nem kell időben felkelni és rohanni valahova. A zöldbab és a paradicsomos kap még egy kis vizet reggelire.
Kettesben megyünk a piacra és bár mindent megveszünk a reggelihez és az ebédhez, az étvágyunk csak a reggeliig terjed. Egy visszafogott reggeli után már keresgéltük, hogy hol találunk hűvösebb helyet a bázison.
Vettünk még egy wireless csengőt a kapura, mert a régit lelopták. A szereléshez felhasználtam egy nyugger kajás dobozt is és abból készítettem eső és napvédő házat a csengő külső egységének. Nagyon szépre sikerült a szerelés. Möcinek is tetszett és megígérte, hogy a csengő házára fog egy jelzést ragasztani. Ilyenkor mindig azt érzem, hogy a ház megint gyarapodott, szépült valamicskét.
Nekiláttam a lecsó készítésének. Úgy döntöttünk, hogy azt is a nyílt tűzön bográcsban készítjük el, hogy a ház belül minél kevésbé melegedjen fel. Egy óra múlva már ettük is a szalonnával, debreceni kolbásszal spékelt lecsót.
Az ebéd utáni szieszta a klímával előhűtött huzikában történt. Nekem még aludni is sikerült egy órácskát.
Amikor már a nap ereje egy picit alábbhagyott, akkor kimentünk a Dunára úszni egyet.
Az esti TV nézés nem nyújtott semmi különlegesen felemelőt. Vártuk Huszti Zoltánt, aki 6 és 1/2 8 közöttre ígérte, hogy jön, megbeszélni az inverteres klímát, de hiába, mert nem jött.
Én ettem még egy adag lecsót és bár a nap már jócskán leáldozott, a majdnem sötétben még úsztunk egy nagyot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése