Már reggel tudtam, hogy ez egy zűrös nap lesz.
A reggelihez nem voltak itthon gazdag alapanyagok, de nem is kell, hogy mindig lelógjon a százféle kaja az asztalról. Eltakarítottam a kupit a konyhában, amit még tegnap este hagytunk a palacsinta sütésnél. Teleraktam a mosogató gépet, hogy az is hadd menjen.
A Törökugrató-ban kezdtük a napot. Bevittük az új suli befogadó nyilatkozatát. Kicsit szomorú volt a válás. Beszéltünk Judit nénivel és egyetértettünk abban, hogy nem elég az iskolai környezetet leváltani, Áronnak is változtatnia kell a hozzáállásán. Kaptunk egy csekket az elmaradt ebédbefizetésünkről és megbeszéltük Péter bácsival, hogy visz-áruzza Áron tankönyv csomagját.
Elindítottam a nagymosást, de a nagy pehelypaplan nem fért bele és nem is voltam abban biztos, hogy azt mosógépben kellene mosni.
Hosszú halogatás után felhívtuk az Indesit mosogatógép szervizt, hogy ismét vizsgálják meg a gépet, mert túl azon, hogy zajos, nem mosogat rendesen.
Készítettem néhány igazolvány képet Áronról, mert Möci azt mondta, hogy az is kell a busz bérlet kiváltásához. Ez nem volt egyszerű, mert a kamerában az akkuk le voltak merülve, a töltőjük pedig Dömsödön maradt. Végül Áron összeszedett innen-onnan ceruza elemeket, hogy a fényképezőgép egyáltalán működjön. Möci kiválasztotta a megfelelőt. Nagy nehezen, de csak J.D. Gábor segítségével, sikerült kinyomtatni a megfelelő méretű képet. Lementem a buszvégállomásra, vittem a fényképet és a diák igazolványt, ahol is kiderült, hogy egyik sem szükséges a tanulói buszbérlet megvásárlásához. Úgy látszik, ebben még kezdők vagyunk.
Közben Möci csaszatolt a konyhában és rendszeresen irányította Áron rendcsinálását.
Elkezdett zuhogni az eső. Legalább amiatt nem kell aggódnunk, hogy a dömsödi zöldbab kiszárad.
Felhívtuk Lackót, hogy átmennénk az ikrektől örökölt, kinőtt ruhákért. Nosza két esernyő és már indultunk is. A legfontosabb a 38-as tornacipő volt, mert a régi már kicsi lett volna.
Felültem a 153-asra és bementem az FHB bank Villányi úti fiókjába, felmondani az ottani bankszámlámat, mert teljesen felesleges, miközben egyfolytában emelik a banki költségeket. A rajta lévő pénzt borsos jutalék mellett átutaltattam a Citibankba.
Visszafele jövet felhívtam Möcit, hogy Áronnal együtt jöjjenek le a kis kínaiba és ebédeljünk ott. Nagyon jót ettünk és még Csabinak is tudtunk felvinni némi maradékot.
Délután elkészítettük Möci kormányablakát, amire már hosszú hónapok óta készültünk.
Még egy kicsit pakolásztunk, majd DVD-ről megnéztük a "Volt egyszer egy vadnyugat"-ot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése