Szent István

Ilyen későn még sose keltünk. Már 1/4 10 is elmúlt, mire lekecmeregtünk. Lehet, hogy azért ébredtünk későn, mert sokáig tartott tegnap este a film, de az is lehet, hogy a megváltozott időjárás miatt. Az idő szeles és hideg, mintha már ősz lenne. A klímát be se kell kapcsolni és meztelenül lehet élni, amíg az erkölcsrendészet nem jár erre.

Azért kimentem meglocsolni a veteményest. A zöldbabnak szép nagyok a levelei és sok virága is van, de azt mondta, ha ilyen lesz az időjárás, akkor termést már nem hozok.

Nem is mentünk ki a kúp alá reggelizni. Möci elment egy kőrt  tekerni biciklivel. A harmadik oszlop megint kapott egy fehér fedőréteget és amikor megszáradt, már látszott, hogy csak egy sminkelés van hátra.

Bementem a huzikába és megtettem az utolsó kísérletet az áztatásra. Ami bélyeg most nem jön le azt kidobom. Ez a kétrétegű ragasztó (öntapadó és papír ragasztó) nagyon makacs és van hogy napokig tartó áztatás után sem jön le.

Tibcsi hív minket skype-on. Meséli, hogy milyen volt Erdélyben és megbeszéljük, hogy a macskát nem szabad engedni, hogy az ágyban mellettünk aludjon.

Most, hogy már jóval elmúlt dél, hozzálátok a lecsó elkészítéséhez. Möci darabolja a hozzávalókat, amíg én csinálom a tüzet a kúp alatt a bogrács alá. Vigyázni kell, hogy ne legyen túl nagy a tűz, mert a szalonna és a hagyma hajlamos arra, hogy odakapjon. Mannával kapcsolatban már előre aggódom, mert az a terv, hogy itt hagyjuk Dömsödön és nélküle megyünk haza, nekem egyáltalán nem tetszik. Lelki szemeimmel már látom, hogy napokig az ajtót kaparászva fog nyávogni, hogy "engedjetek be, én is a családhoz tartozom!"

A finom lecsó után egy nagy pohár sör és már tele vagyok. Fel kell mennem, hogy megnézzem a szemhéjamat belülről. Még teszek egy bátortalan kísérletet az olvasásra, de az már reménytelen.

Egy órát aludtam, hogy frissen elővegyük a görögdinnyét a hűtőszekrényből. A felét meg is ettük, de ez már nem étkezés, hanem bűnözés.

Noszogattam Möcit, hogy legalább sétáljunk egyet, de ő annyira tele volt, hogy meg se tudott moccanni. Átmentem Gulyás Laci bácsiékhoz, hogy egy kicsit lemozogjam a nagy zabálást. Ahelyett, hogy vittem volna nekik is a mézédes görögdinnyéből, üres kézzel, illetve csak a dinnyehéjjal állítottam be, hogy ezt hoztam a csirkéknek. Ugyanis, amikor náluk dinnyézkedtünk, a dinnyehéjat mindig a csirkéknek adták.

Laci nem volt kirobbanóan jó hangulatban, mert mint mondta, több a munka, több a feladat, mint amennyit győz elvégezni. Judit egy erős kávéval kínál, de utána már nem zavarok hosszan, visszatérek a bázisra.

Újabb 5 darab napelem kábel bevezetőt készítek abban a reményben, hogy ezt az ötöt most a Hollakó fogja átvenni tőlem bizományban. Ha nem, akkor ez egy ráfizetős vállalkozás volt.

A TV-ben mindenhol Szent István ünnepség van, de már azt is bejelentették, hogy a Balatonon a közelgő vihar miatt elmarad a tűzijáték. Én nem lennék attól nagyon kétségbeesve, ha egyszer-egyszer azt jelentenék be, hogy ebben az évben a tűzijátékra fordítandó összeget valamelyik nagyon rászoruló kórház kapja meg.

Korai lefekvés és olvasás.