Már korán reggel elkezdtünk készülődni. Leót Gabinál terveztük lerakni, Emőkét Gazdagréten, Áront pedig óra nagyinál, hogy mehessenek Egerbe.
Möci nem érezte jól magát. Egész éjjel hasmenése volt és hányt. Szerinte bekapott valamilyen vírust. Azt kértem tőle, hogy pihenjen, ne egyen semmit, de igyon sok folyadékot, lehetőleg cukormentes teát. Ha valamire szüksége van, csak hívjon, én igyekszem vissza délután.
A fiúk jókedvűen csomagoltak. Készítettek egy-egy szendvicset az útra, Gabinak pedig betettek egy üveg barack- és egy üveg szilvalekvárt. A legnagyobb probléma azzal volt, hogy egyik fiú sem találta a személyi igazolványát. Ároné végül meglett, de Leó továbbra se találta.
Kilenc óra után sikerült elindulnunk. Az első állomás a Burek volt. Mindenki választott magának valamit.
Fél tíz után amikor már közel jártunk a délegyházi elágazáshoz, hívtuk Gabit az útbaigazításért, de hiába, mert nem veszi fel. Nézem az órát, már elmúlt fél tíz, hívhatom Norciékat, hátha ők tudnak segíteni. Megint sikerült őket felkelteni, pedig a legutóbbi instrukció úgy szólt, hogy fél tíz előtt!! ne hívjam őket, mert nyaralnak.
Szerencsére időközben Gabi visszahívott és elkezdte a navigálást. Kérdeztem, hogy neki mit vegyünk a boltban, hogy neki ne kelljen egy órát ki- és egy órát visszakerekezni. Kenyér, vaj és egy doboz gyufa.
Norci szemrehányóan visszahívott minket, hogy megint sikerült felébresztenünk őket.
Többszöri telefonos útbaigazítás után végre megérkeztünk. Gabi nagyon megörült nekünk. Kedves volt és Emőkét körbevitte a rezidencián. Emőkének nagyon tetszett a tanyasi élet, de azt mondta, hogy neki nem lenne ekkora bátorsága, hogy egyedül éljen itt a világ végén.
Érzékeny búcsút vettünk Leótól. Áron már előre szomorú lett attól, hogy most lehet, hogy egy évig nem fognak találkozni.
Már egészen közel voltunk Budapesthez, amikor Nóra nagyi hívott, hogy Áront mégse ma vigyük hozzá, hanem csak holnap, mert csak csütörtökre tervezi az indulást Egerbe.
Amikor megérkeztünk Gazdagrétre, megnyugtattam Áront, hogy csak rövid időre hagyom egyedül és rögtön elindultam az Önkormányzathoz az életben-lét igazolásomért, amit legkésőbb még ma postára kell adnom, ha nem akarom, hogy kimaradjon a német nyugdíjam. Már előre felbélyegzett és megcímzett borítékkal érkeztem és szerencsémre minden papír készen is volt. Ott helyben fel is adtam.
Visszatérve abban állapodtunk meg, hogy Áron és Emőke maradnak Budapesten, én pedig sietek vissza Möcihez és Áron majd holnap reggel egyedül megy a Nóra nagyihoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése