2013. augusztus 6., kedd

látogató Horányban

Mire nyolc körül felébredtem Möci már nem volt sehol. Este mondta, hogy neki korán kell elindulnia a Munkaügyi központba. Úgy nézem, hogy a hőség ma sem fog alább hagyni, miszerint ma is a zuhanyozás lesz a fő program.

Készítettem egy laza reggelit (vajas kenyér, sajt, lágy tojás és tejeskávé) és megnéztem milyen elmaradásaim vannak. Pótoltam a blogbejegyzés elmaradásait.

Möcivel azt beszéltem meg, hogy dél körül elindulunk meglátogatni Norciékat Horányban. Ebből végül egy órával későbbi indulás lett. Norcikám telefonált, hogy vigyünk egy 24"-es kerékpár belsőt és hogy mikorra érkezünk meg, mert valakinek meg kellene főznie az ebédet, ő ugyanis időközben egy boka sérülés miatt fekvő beteg lett.

Egy óra múlva odaértünk. A telepről egyelőre csak annyit, hogy Norci tegnap este a telep facebook oldalán kérte, hogy ha valakinek van mankója, azt szívesen kölcsönkérné. Másnap reggel az ajtójuk előtt volt egy pár mankó.

A gyerekek nagyon jól érzik magukat és a diótortának is örülnek. Az egyetlen baj, hogy ebéd előtt senki nem kaphat egy falatot se belőle.

Möci most látta először, hogy milyen Horányban a telepi élet. Norci bokája csúnya, rajta egy fél baracknyi duzzanat. Sikerült rábeszélnünk, hogy ezt meg kellene mutatni orvosnak és egy röntgen gépnek. Fel is hívtam Kiss Zsuzsit, aki mint főorvos, rögtön intézkedett, hogy Norcit soron kívül fogadják a Váci kórház sürgősségi traumatológiai osztályán.

Először gyorsan elkészítettük a paprikás krumplit, megebédeltünk, Möci kiosztott mindenkinek egy szelet tortát, de én észrevettem, hogy Artival kivételezett és ő duplán repetázott.

Nagy nehezen kivittük Norcit a kapun kívül parkoló autóig, hol úgy, hogy mankóval jött, hol meg úgy, hogy beültettük Janka babakocsijába. Janka természetesen jött velünk, mert ő még ilyen hosszú időre nem tudja nélkülözni a mamáját.

Möci közben megbeszélte a fiúkkal, hogy lemennek a Dunára úszni és "csurogni", mivel itt nagyon nagy a Duna sodrása.

A sürgősségi ellátásnak a betegfelvétel volt az egyetlen lassú pontja, mert Norcit nem volt hajlandó felvenni a rendszer, ha ő magyar állampolgár, de az állandó lakcíme Bristol. Ezen végül úgy segítettek, hogy felvették mint angol állampolgárt. Igaz, hogy akkor fizetni kellett volna az ellátásért, de azt meg megoldották az Európai Egészségügyi Biztosítás kártyájával.

Amíg Norcit ide-oda tologatták, addig mi Jankával bejártuk az egész kórházat. A röntgen felvételről megállapították, hogy szerencsére törés nincs, de tokszalag sérülés van. Norci kikönyörögte, hogy ne gipszeljék be és így felírtak egy erős tépőzáras kötést, amit majd ki kell váltani.
Reméltük, hogy este 1/2 8-ra végeznek a vizsgálattal, mert visszafele nyolckor indult az utolsó komp. Még tankolni is sikerült és kilencre már Norcit is kitettük Horányban.

Ádám megmelegítette a vacsorát, utána dinnyézkedtünk és rövid búcsú után elindultunk Dömsödre. 1/2 12-re sikerült landolnunk Dömsödön. Még gyorsan meglocsoltam az egész nap szenvedett veteményes, azután zuhanyozás és ágy.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése