Olyan későn ébredeztem, hogy Möci már lent volt, és már kávézott is, sőt, mivel a nap fenyegetően elkezdett sütni és emelkedni a horizonton, meglocsolta a veteményest is.
Gyorsan elgurultam a piacra. Vettem tejet, tojást, szalonnát, a hentesnél pedig két körmöt. Itthon Möci feltálalta a reggelit, de megállapította, hogy a körömpörkölthöz nincs elég vöröshagyma itthon. Rögvest el is kerekezett a vegyes boltba.
Feltettem a köröm pörköltöt főni, de ez nem lóverseny. Már délután két óra is elmúlt, amikor még híre-hamva sincs annak, hogy puha legyen. Amikor már úgy nézett ki, hogy nemsokára készen van, beledobáltam a krumplit is.
Végül háromra terítettünk meg a kúp alatt. A körömpörkölt, kárpát kenyérrel, kovászos uborkával zseniális kajának bizonyult. A körömpörkölt egészségtelen, hizlal, de nagyon finom.
Áron annyira elkezdett hiányozni, hogy napjában többször is az eszünkbe jut. Ebéd közben például azért, mert Ő szokott figyelmeztetni, hogy: "Apa, neked egy évben csak egyszer szabad köröm pörköltöt enned."
Később meglátogattuk a Dunánkat és úsztunk egy nagyot.
Esti locsolás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése