2013. október 29., kedd

Emelik a nyugdíjakat

Sajnos elfelejtettem kitörölni a kütyüm naptárából, hogy reggel 4-kor kell vinnem Péteréket a repülőtérre. Ezért azután 3/4 4-kor eszeveszett ébresztésbe kezdett. Szerencsére még vissza tudtam aludni.

Egyedül ébredtem hétkor. Se Áron, se Möci. Azért mire elkészítettem a reggelit, Möci is lejött. Kértem, hogy ne menjünk bele a tegnapi vitába, de ő ragaszkodott hozzá. Ezen azután megint jól felhúztam magam.

Reggeli után mindenki ment a saját dolgára. A reggeli után lementem az újjáépített gyógyszertárba és vettem egy doboz Detralexet.

A hírekben bemondták, hogy január 1-től 2,4 %-kal emelik a nyugdíjakat, mert ez az infláció van előirányozva 2014-re és ezzel megőrzik a nyugdíjak reálértékét.

Hát kérem szépen a csúsztatás az alábbiakban bújik meg:
  1. A nyugdíjas nem a jövő évre előirányzott inflációs ráta szerint fizet többet 2014-ben, hanem a 2013-ban bekövetkezett infláció mértékében.
  2. Mi az, hogy a tervezett infláció szerint? És ha nem teljesül a tervezett infláció, akkor mi van?
  3. Aki csak egy kicsit is konyít a közgazdaságtanhoz, az tudja, hogy más az átlagos inflációs ráta és más és más inflációt érzékel a tipikustól eltérő atipikus és mást a specifikus vásárlói kosárban lévő fogyasztási cikkeket vásárló. Könnyen belátható, hogy egy nyugdíjas például viszonylag többet költ gyógyszerre, mint egy középkorú, miközben kevesebbet költ ruházkodásra, mint egy 20-30 éves.
Csúsztatni tudni kell.

Kicsit elcsúsztam az időben és már csak 3/4 2-re értem be a Gogyóra. Megint vittem Andreának egy nagy zacskó almát, ezért azután nem haragudott a késésért.

Lacival azt beszéltem meg délután, hogy mivel Tamás ma 60 éves, ezért rászorul a szülinaposok kényeztetésére és ezért ma este én fogom taxizni oda és vissza.

Felhívtam Tamást és közöltem, hogy hatra ott leszünk érte, legyen készen.

Hatkor felvettük Tamást, aki a saját maga készítette macesz gombócot és a diótirtáját is hozta, no meg egy üveg Gere féle vörösbort. Onnan egyenesen Laciékhoz mentünk, ahol éppen készült a töltött libanyak, meg egyéb finomságok.

Nagyon jól éreztük magunkat, csak egy kicsit hosszan tartott a buli.

Végül hazavittük Tamást és fél tizenkettő fele járt, amikorra hazaértünk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése