A nap azzal kezdődött, hogy Áron nem csupán egyedül kelt fel, de anélkül, hogy ezt nekünk előre jelezte volna becsomagolt magának egy teljes ünneplőt (fehér inget, fekete hosszúnadrágot) és az egészről csak úgy értesültünk, hogy reggel amikor bejött elbúcsúzni, akkor kért tőlem egy nyakkendőt és csak azért nem kellett felkelnem, hogy megtanítsam, miként kell azt megkötni, mert már eleve meg volt kötve. Mondjuk a teljes ünneplőből hiányzott a fekete cipő, mert a tornacipőt Áron elegendőnek találta az ünnephez.
Leszaladtam friss kenyérért és amíg a reggeli készült, addig lefejtettem a kefir termelődést. Reggeli után még itthon, rendezgettem a dolgaimat, de valójában korán indultam el a városba.
K. Viktor felhívott, hogy van-e kedvünk csütörtökön este meghallgatni egy adventi jazz koncertet. Ha igen, akkor fáradjak be a két jegyért a CitiBankba.
Délelőtt autóba ültem, mivel több dolgom is akadt egy viszonylag szűk körzetben.
Legelőször az ÖMV Pik-Pack ponton érdeklődtem, hogy megjött-e Áron Legója. Felvilágosítottak, hogy addig ne is érdeklődjek, amíg nem kapok email értesítést.
Az MTT-be csak azért ugrottam be néhány percre, hogy egy-két kollégámnak boldog karácsonyi ünnepeket kívánjak. Ha már amúgy is ott voltam, megkaptam az áztatni való bélyegeket.
Kicseréltettem a 10 Wattos LED-es lámpát, mert szerintem hiába volt ráírva, hogy "meleg fehér", valaki elcserélhette a benne lévő izzót egy "hideg fehér" fényűre.
A Gyogyóra már készültem. Andreának becsomagoltam egy adag kefir gombát mély-hűtve. Már a kezelés előtt odaadtam, részletesen elmondva a használati utasítást.
Beugrottam a Citibankba a nekünk félretett két jegyért.
Kedden elmaradt a német gyakorlás, mert mind a három fiú részt vett a Táltos utcai templomban a karácsonyi iskolai műsorban.
Délután csak öt órakor értem haza. Möci neheztelt, hogy ilyen későn jöttem, mert 1/4 6-ra már ott kellett volna lennünk a Táltos utcai templomban. A templom dugig megtelt. Mi főleg arra figyeltünk, hogy Áron mikor fog szerepelni az énekkarral. Amikor kivonultak a színpadra, Áron olyan komoly volt, mintha csak tőle függne az egész esti előadás sikere. Nekünk nagyon tetszett az egész ünnepség.
Utána Áront Andrisék (Möci húga) vitték el a buszmegállóig, ahonnan Áron tovább hajtottunk S. Laciék fele.
Laciéknál nem volt nagy trakta, csak éppen hogy valami ropogtatni való sült a sütőben. Möci vörösbort kortyolgatott hozzá Fruzsinával és közben elkezdődött a brain storming. Laciék érezhetően odafigyeltek a tanácsainkra, hiszen ezért hívtak ma estére, hogy megbeszéljük a vállalkozásukkal kapcsolatos problémákat.
Mire hazaértünk Áron már javában aludt. Én még bekaptam egy unicumot, azután mi is lefeküdtünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése