Akármennyire figyelmeztettem Áront még este, hogy pakolja be rendesen a táskáját a mai napra, reggel nem találta a nyelvtan füzetét, itthon felejtette a zongora kotta könyvét és az 1500,- forint óradíjat.
Megpróbálom nagyon céltudatosan összeállítani a napomat. Reggeli előtt még egy nagy részét elvégeztem a második ágybetét bontásának, mivel azt tervezem, hogy a faanyagait pénteken leviszem Dömsödre. Mindez az erkélyen történik, miközben hét ágra süt a nap.
Felhoztam a dupla adag tejet, hogy legyen a kefirhez is.
Elindítottam a mosógépet és csak utána mentem le tejért a reggelihez.
Pihenés gyanánt leültem megírni a blogjaimat és megválaszolni a beérkezett leveleket.
Ilyen szép időben szórakozásnak tűnt a csomagtartó felszerelése az autó tetejére. Bár a lezáró fedeleket nem hoztam el hozzá Dömsödről, de remélem, hogy egyetlen éjszaka alatt csak nem fogják lelopni az autó tetejéről.
Felhoztam Emőke nyugger kajáját és még egyszer nekiduráltam magam az ágybetét bontásnak.
A tíz napos szilencium után ismét elkezdődött a kefir program. Gondosan betelepítettem a kefirgombákat a két üvegbe és rá a friss 2,8 %-os tejet.
Kiteregettem a nagymosást.
Nagy nehezen befejeztem az ágybetét bontást és a munka közbeni szemét eltakarítását. Egy kávét adtam magamnak jutalmul és indultam Áron zongora órájára. A zongora tanárnő igazán nem mondhatja rólam, hogy állandóan zavarom az órát, de most, hogy már két hónap is eltelt, kértem az engedélyét, hogy csendben ott ülhessek, távol tőlük és hallgathassam, mennyit fejlődött Áron zongora tudása.
Idő előtt érkeztem a házhoz, gondoltam várok még egy 150E jelzésű buszt és csak akkor csengetek fel. Áron pont a következő busszal jött, így együtt mentünk fel.
Csendesen félre ültem, hogy még véletlenül se zavarjam az órát. Nagyon meglepődtem, amikor hallottam, hogy Áron milyen sokat fejlődött a két hónappal ezelőtti első zongora óra óta. Számomra lassan követhetetlen amiket tanul és amiket tud.
Tamás telefonált, hogy akkor most ő vinne minket a Laciékhoz és hány órára jöjjön értünk. Hat órában maradtunk.
Itthon még egy picit bele tudtam nézni Áron iskolai felkészülésébe, azután készülődtünk Laciékhoz. Tamás pontosan érkezett, sőt még kellett egy kicsit ránk várnia.
Laciéknál közösen készítettünk a vacsorának valót. Fruzsi a húsokat sütötte, Möci meg a salátát. Közben pálinkáztunk és jókat nevetgéltünk. A végén sok féle kaja lett és talán még több ital.
Tamás korábban hozott minket haza, mint ahogy szokott, mert Möcinek holnap is nehéz napja lesz az intenzív angolon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése