2014. március 9., vasárnap

hazafele

Nyolc óra után keltünk. Áron már a számítógép előtt ült.

A tablettel kapcsolatban az a jó hír, hogy teljesen feltöltődött, viszont az a rossz, hogy nem engedi bekapcsolni a wifit. Béla szerint, amikor frissült benne az android, akkor nem találta  meg a megfelelő driver-ét.

Későn, már majdnem 10 órakor reggeliztünk.

Möci panaszkodott, hogy túl sok házit kaptak angolból és nehezen megy neki, igyekezzünk ma korán hazamenni. Meg is ígértem, de ezt nem tudtuk betartani.

Sokat bíbelődtem a huzikában. Felszereltem a kimosott, kivasalt függönyöket és elkezdtem az inverter felszerelését az ülés alatti elektromos központjában.

Az istállóban is állandóan helyhiánnyal küszködöm, amit igyekezem a rend csinálással megszüntetni. Ezért applikáltam a még megmaradt üres falra, jó magasan egy polcot szerelni, amire azután fel tudtam tenni a permetező készüléket.

Áronnal sikerült megint jól összevesznem, mert még itthon sem hagyja abba azt az állandó kötekedését, amiért már az iskolában is szóltak.

Ebédre a még két megmaradt rántott csirkecombot ettük a petrezselymes burgonyával.

Bár úgy gondoltuk, hogy időben elkezdünk készülődni, az indulás mégis nagyon elhúzódott. Möci ránk is telefonált, hogy hol vagyunk már, de csak este hét után értünk haza. Möcinek egy kicsit alább hagyott a neheztelése, amikor meglátta, hogy milyen szép lett a frizuránk és főleg, amikor megkapta a saját szedésű virágainkat, amit nőnapra hoztunk neki.

Csabi felvette nekem a "Nagy füzet"-et, aminek felettébb örültem.

Még megpróbáltam megjavítani Áron szemüvegét, de végül feladtam és elhatároztam, hogy majd holnap beviszem az optikushoz.

Möci Áront bezavarta fürdeni és lefeküdni, mi meg nekiálltunk az angol leckéi átnézésének. Először a holnapi szódolgozatra próbáltunk felkészülni. Abból a kb. 50 szóból, amiket és fontosabbnak tartottam a kézzel írott szótárában, készítettünk szókártyákat, amiből kiderült, hogy van mit még tanulnia, mert csak a fele az, ami ment.

Utána belenéztünk az írásbeli házi feladatokba, de addigra Möci már úgy elfáradt, hogy azt nem írtuk meg, csak megbeszéltük, hogy melyiknél mi a feladat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése