Anyák napja

Nagyon szar időre ébredtünk és az eső csak esik, csak esik.

Áron nem csupán elkészítette a reggelit, hanem egy szál rózsával díszítve az ágyban tálalta fel Möcinek, mert ma Anyák Napja van.

Az eső egyébként jót tesz a a tegnap elvetett babnak.

Befejeztem a huzika napelem szerelését. Mára már csak az elektromos vezetékek végleges bekötése maradt.

Ígéretemhez híven összeállítottam egy világító testet Áron kuckójához.

Az eső, igaz, hogy csak szemerkél, de nem akar elállni. Áron egyfolytában Skype-ol Leóékkal. Möci tanul és én is benti dolgokkal foglalom el magam.

Manna sűrűbben jár ki-be, mert ugyebár nagyon szeret kint csavarogni, de ő is hamar rájön, hogy kint milyen barátságtalan az idő.

Elhatározzuk, hogy ma a szokottnál korábban indulunk haza, kimegyünk a temetőbe és felugrunk Nóra nagyihoz is.

Kisebb nagyobb sikerrel összepakolni és rendet hagyni magunk mögött. Ebédre megesszük a tegnapi maradék csirke pörköltöt, a sóskát és a főtt krumplit.

Az első állomás Katinkáék cukrászdája. Egy csomag süti amit majd Nóra nagyinál fogyasztunk el közösen, egy csomag Emőkének és Csabinak és egy harmadik adag (Eszterházi torta és két kávé), amit a helyszínen elfogyasztunk.

Haza se megyünk, hanem egyenesen a temetőbe. Az egyik csokor virágot szétszedjük. Teszünk belőle először Möci anyukájának a sírjára. Tovább menve a Mamának, Rózának és Jamrich nagypapának, mivel ők egy helyen vannak.

A temetőben sétálva Áron átérezve a helyzetet, egy kicsit közelebb bújik Möcihez és ilyenkor azt is szereti, ha a vállát átkarolom.

Felhívtuk Nóra nagyit megkérdezve, nem zavarnánk-e egy rövid időre a látogatásunkkal. Örült a jövetelünknek. Áron átadta a másik csokrot, Möci pedig a másik csomagot. Csak egy rövid órácskát voltunk ott, de mindenkinek jól esett az anyák napi rövid együttlét.

Itthon Áron még (fürdés és bőséges dezodorálás után) átment Emőkéhez és csak későn feküdtünk le.