Borús napra ébredtünk. Az eső szemerkél és kimondottan hűvös van. Lehet, hogy azért vam ilyen rossz idő, hogy ne sajnáljuk, hogy nem tölthetjük Dömsödön a hétvégét és még azért sem kell aggódnunk, hogy mi lesz a veteményessel, ha azt senki nem locsolja. Különben is, májusi eső aranyat ér és legalább nem lesz aszályos évünk.
Áron leszaladt kenyérért és gombáért és elkészítette a reggelijét Emőkének - elvégre most ő az ünnepelt - és saját magának.
Hosszú szünet után ma van az első nap, hogy lett kész kefir. Nem lett sok, de azért kapott belőle Emőke és Möci is.
Délelőtt jó két órát angoloztam Möcivel és kezd ráérezni a dolgokra. Csak az ebédnél hagytam abba a vele való foglalkozást mert ment a Forma1. Nagyon izgalmas verseny volt, ami némileg kárpótolt a Dömsöd elvonási tüneteimért és a nagyon rossz idő miatt.
Délután még sakkoztam is.
Áronnal megállapodtam abban a négy pontban, amit elvárok tőle. Ő sokat skype-olt Leóval, miközben Möci meg én egyre komolyabban foglalkoztunk a gondolattal, hogy követjük Norciék példáját. Áron egészen valószínű, hogy pár év múlva már Bristolban fog tanulni, és ez nekünk egy okkal több, hogy vele együtt áttelepüljünk. Ma még pontosan nem körvonalazódott, hogy ezt praktikusan hogyan tudjuk megoldani, de annyi bizonyos, hogy az első időkben Norciék segítenének nekünk ebben.
Este haragudtam Áronra is és Mannára is. Áron lefeküdt ugyan, de időnként felkelt levinni, időnként pedig felhozni Mannát. Így végül még 11 órakor nem aludt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése