2014. május 24., szombat

Áron Bécsbe, mi pedig Monoszlóra megyünk

Minden ébresztő alkalmatosság reggel ötkor szólalt meg. Akármilyen kellemetlen volt, tudtam, hogy fel kell kelnem, mert egy negyed óra múlva Áronnal indulnunk kell. Bementem a szobájába, hogy őt is felébresszem, de ő akkor már egy ideje ébren volt és valamit nézett az Interneten.

Nem volt mese, igyekeznünk kellett. Még egy utolsó ellenőrzés, hogy Áronnak megvan-e mindene (személy azonossági igazolvány, zsebpénz, lakáskulcs, mobil telefon. a kis hátizsák benne a szendvicsekkel, üdítő italokkal) és indultunk.

Forgalom nem volt a városban, hiszen munkaszüneti nap van és még korán van. Időben érkeztünk a találkozó helyre. Nemsokára elkezdtek szállingózni az osztálytársak és hamarosan megjött Éva néni is. A terv szerint este 9 órakor fognak visszaérkezni. Éva nénivel  megbeszéltem, hogy engedje Áront az esti hazaérkezéskor leszállni a Sasadi úti buszmegállónál, a többit mi megoldjuk.

Ahogyan az lenni szokott és ahogy az természetes is, Áron egyre kevésbé tartotta számon, hogy még én is ott vagyok, de azért megvártam, amíg az autóbusz elindult és még integetni is megpróbáltam.

Amikor hazaértem, már Möci is kezdett készülődni, hogy induljunk Monoszlóra. Még gyorsan bekaptam egy pár falatot és egy tejeskávét és magunknak is készítettem két nagy szendvicset.

Összecsomagoltam a legfontosabbakat, amiket szerettem volna Fruzsinának és Tamásnak vinni. Ezek között a legfontosabb a paradicsom palánta, a kefir és a kefirgomba voltak.

Nem tartottuk érdemesnek, hogy erre az egy napra vegyünk egy tíz napos autópálya matricát, ezért inkább átállítottuk az IGO-t, hogy kerülje el a fizetős útvonalakat.

Két és fél óra alatt értünk le Monoszlóra. Való igaz, hogy a Balaton partján bementünk egy kellemes helyre kávézni, hogy a teraszról csodáljuk a vizet.

Laci kezdte szervezni, hogy menjünk át Tamásékhoz Révfülöpre. Tamáséknál nem könnyű az élet. Vanda és az indiai párja a konyhakertészetben olyanokat alkottak, hogy a mi dömsödi veteményesünk messze elbújhat az övéktől. Vanda és Den (angolul) elmagyarázták, hogy mit hogyan csináltak és, hogy minek mi az értelme. Möci is sokat értett az előadásukból, de ahol nem, ott segítettünk neki. Tamás örült a jól fejlett paradicsom palántának, a kész Kefirt pedig szinte egy hajtásra megitta.

Nekem nagyon tetszett, ahogyan állják a sarat ebben a nomád életmódban, mert a házból még szinte nincs semmi és ezért az elektromosság sincs még a telekre bevezetve, nemhogy fürdőszoba, meg hűtőszekrény.

Egyszer csak elővettek egy minyont (mignon) rajta egy gyertyával és felköszöntöttek a közelgő születésnapomra. Amikor a gyertyát elfújtam, akkor az egy darab  kis sütit annyi darabra vágtuk fel, ahányan voltunk (7). Természetesen boroztunk és pálinkáztunk hozzá - kivéve Lacit és Tamást, mert ők vállalták, hogy visszafele vezetik a Scenic-et és a Ford-ot.

Összepakoltuk a vacsorához szükséges nyersanyagokat és a két autóval átmentünk Monoszlóra.

Tamás egy meglepetés vacsorával készült a szülinapomra. Ennek a középpontjában a mangalica pörkölt állt. Mindenki készítette a vacsorát, kivéve Laci é Den, ők ping-pong-oztak.

Én a tüzet készítettem és segítettem a paradicsom, paprika és hagyma darabolásában. Vanda a mangalica húst készítette elő és közben valamilyen töpörtyűt ettünk kenyérrel és lila hagymával és persze iszogattunk hozzá rendesen.

Möcit nem engedtük a munka közelébe, neki tanulnia kellett az angolt.

Amikor a vacsorához ültünk, akkor megint előkerült valahonnan néhány sütemény és újra engem ünnepeltek.

Este kilenc óra előtt elkezdtük szervezni Áron érkeztetését. Telefonon beszéltünk Áronnal, Éva nénivel, Csabival és Nóra nagyival. Miután megtudtuk, hogy Áronék este 9 óra helyett 11 órakor fognak érkezni a Sasadi úti buszmegállóhoz, átszerveztük a korábbi programot. Nóra nagyival megbeszéltük, hogy ő csak pihenjen le, ilyen későn nincs annak értelme, hogy Áron oda menjen, mivel Nóra nagyi másnap amúgy is dél körül elindul Egerbe.

Csabival és Éva nénivel megbeszéltük, hogy 11 órakor Csabi átveszi Áront.

Későn feküdtünk le. A szoba és az ágy, ahova minket szállásoltak nagyon hideg volt, de egy idő után összemelegedtünk.











Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése