3/4 9-re mindenki elhagyta a fedélzetet és én is befejeztem a reggeli ceremóniát. Ebben foglaltatik a fürdőszoba, öltözés, szellőztetés, beágyazás, gyógyszer, a reggeli elkészítése és komótos elfogyasztása, miközben a Bartók rádió szól, valamint a virágok, palánta növendékek meglocsolása.
Még egy kávé mellett megnézhetem a leveleimet, de utána már szigorodik a nap. Megírom a ToDo listet, amit azután szigorúan be is kell tartani.
A listán az első helyen szerepel a két bőrönd kipakolása és azok helyre tétele. Ez egyébként már hónapok óta csúfolkodik a nappaliban, de senki nem törődik vele A második a téli cipők. Száz (de legalább is sok) pár cipő az előszobában rendetlenkedik, miközben a télnek már vége van és ezek fele már nem használatos.
Amikor a részleges rendcsinálással végeztem, elkezdtem megszólítani a volt középiskolás osztálytársaimat, kit e-mailben, kit felhívva telefonon a Köves Laci jövő hétfői búcsúztatása végett. Sajnos sokan mondták, hogy nem tudnak eljönni.
Felhívtam Ellit, hogy mikor mehetnék ki Pátyra a megesztergált csavar takaró kupakokért. Azt mondta menjek 1:00-re, mert akkor Fecó biztosan otthon lesz. Így is tettem, nem sokkal egy óra után megjelentem. Fecó exkuzálta magát, hogy a négy kupakból egyet elrontott és az szépséghibás lett, de megnyugtattam, hogy ne aggódjon, az a kis hiba nem számít, majd azt olyan helyre csavarom fel, ahol nem látszik.
Onnan rohantam gyogyóra. Az utolsó percben estem be, de Andrea még fogadott.
Hazafele jövet jó érzékkel nem mentem be egyenesen a kis kínaiba, hanem feljöttem két pálcikáért. Möci éppen akkor ért haza, így együtt mehettünk a kínaiban ebédelni.
Kaja után találtunk egy új padot, zölddel körülvéve, ahol pihenhettünk egy negyed órát, de többet nem, mert kezdődött a gyerek Német. Másfél óra alatt volt jó is meg rossz is. A jóért megdicsértem őket, a rosszért pedig leszúrást kaptak.
Közvetlenül utána kezdődött a másfél óra felnőtt német. Kriszta nagyon jó tanulónak bizonyul.
Mire lement a háromszor másfél óra teljes koncentrálásban, a fejem eléggé lekonyult.
A harmadik másfél órát Möcivel és az ő angoljával tölthettem. Áron közben lement pizzáért. Egy nagy pizzát evett Áron és Emőke, egyet pedig mi ketten Möcivel.
Laci többször kereste Áront telefonon, hogy elújságolja neki, hogy sikeresen letette a horgász vizsgát, amiben sokat köszönhet Áronnak, aki lelkiismeretesen foglalkozott vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése