2014. július 24., csütörtök

Az albánok ismét útra kelnek

Egyedül, árván ébredtem. Möci bement a Munkaügyi Központba és intézi tovább a nyelvvizsgáival kapcsolatos dolgait.

Megpróbálom úgy intézni a pénzügyeimet, hogy a nyaralásunk minél kisebb vérvesztességgel járjanak. Lehet, hogy ezzel kapcsolatban fel kell majd vennem rövid távra egy kisebb kölcsönt, de remélem, hogy mihamarabb egyenesbe jövünk. Augusztusban történik majd az éves elszámolás az ELMŰ-vel és akkor a feltelepített napelem is hoz majd valamennyit a konyhára.

Le akartam tölteni a nyaraláskor készített fotókat, de nem találtam a fényképezőgépnek a számítógéppel összekötő kábelét. Itt van az ideje, hogy a kábelek között is egy kicsit rendet tegyek. Nem csoda, hogy a kábelek között nagy a rendetlenség. Csak 20 darab az egyik végén normál USB csatlakozóval ellátott kábelt találtam, ami éppen üzemen kívül volt. Ezek között megtaláltam a keresett összekötő kábelt is. Annyi haszna volt a keresgélésnek, hogy végre ezek között is kialakult egyfajta rend.

Amikor Möci hazaérkezett, már csak az ultimátumot hallotta, igyekezzen, mert öt perc múlva indulunk. A végcél ugyan Dömsöd, de addig még több helyre is be kell ugranunk. Ha nem is öt perc alatt, de tíz alatt biztosan, nagyon együttműködve mind a hárman (Möci, Manna, meg én), bent ültünk az autóban és indultunk.

Az első állomás a Citibank. Némi költséggel ugyan, de kisimítottam az összegubancolódott pénzügyeimet. Möci még beugrott az MKB-ba és átutalta az Emőke hiteltörlesztését.

A következő állomás TESCO volt. Leadtuk a PET palackokat és bementünk néhány dolgot vásárolni. Möci bement a FressNapf-ba, hogy Mannának is  vegyen valami kaját.  Közben engem elkaptak a TESCO kártyás csajok, amit Möci persze már messziről kifigyelt.

Onnan már csak egy ugrás Nagy Józsihoz a Hollakóban. A jó hír az, hogy a movernek nem is volt nagy baja, csak a távirányítót kellett összehangolni  a mover vevőjével. Felcsatoltuk a huzikát, de a hátsó lámpatestek ellenőrzésekor derült ki, hogy az elektromos csatlakozó is hibás. Józsi adott egy vadi újat, aminek az árát majd este átutalom. Indulhattunk.

Amikor a régi 70-es úthoz értünk, gondoltam egy merészet és nagyot, lementünk a Karavándor-hoz megérdeklődni, hogy van-e nekik a huzika Dometic mélyhűtő ajtajához csuklópántjuk. Nem volt, de meg tudják rendelni és az egy hét alatt beérkezik. Rajta, kértünk két darabot.

Még nagyon jó időben érkeztünk. Rögtön átöltöztünk és kimentünk a Dunára. Möci csak napozott, de én úsztam is egy fél órányit.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése