A város zajától távol, a dömsödi kuckóban, napsütéses reggelre ébredünk. Nyugalom a köbön. Még nem jelentkeztek az Áronnal kapcsolatos tünetek.
Azzal kezdtünk, hogy Möci bringával balra el. Azt mondta, hogy hoz valamilyen friss pékárút.
Még mielőtt elkezdődött volna az erős napsütés, meglocsoltam a veteményest.
Möci egy óra múlva megjött a pékárú beszerzésről. Kárpát kenyér már nem volt, de hozott négy sajtos kiflit, és ha már ott járt a piac közelében vett 4 db fürdőruhát. Nem aprózta el, rögtön négyet vett. Való igaz, hogy egyikben csinosabb, mint a másikban. Én kérdeztem is, hogy mit vacakolt annyit, miért nem vette meg az összeset. Azért holnapra kért félretenni egy vekni kárpát kenyeret-
Bőséges reggeli a kúp alatt, de olyan későn, hogy ebből nem lesz délben ebédelés.
Szerencsére nem felejtettem el, hogy a Scenicben fel kell tölteni az ablakmosó tartályt. Találtam is az istállóban nyári szélvédő mosó folyadékot.
Következett a fekete nyomtató patron utántöltése és mire azt is befejeztem hívogatott a reggeli. Lágy tojás, vajas kiflin tarja és tejeskávé.
Möcivel egyetértésben kidolgoztuk az angol tanulás szigorú beosztását, de a hozzákezdéshez még várni kell. Először telefon Csabinak, Emőkének, meg ennek-annak.
Közben én lejátszottam egy sakkpartit online. Utána nekiálltam, hogy papírra vessem (ez azt jelenti, hogy számítógépbe írjam) az utóbbi hét a történéseit.
Möci a bélyegező szobában rendezte az angol tanulmányainak nyelvtani papírjait.
Délután kimentünk a stégre. Késő délután, de inkább már estefelé Möci tálalta az estebédet, ami sóska volt sült kolbásszal.
Az esti locsolás első gombnyomásra elindult.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése