2014. július 1., kedd

végre megjött Áron

Möci már korán reggel lement és a Notebook előtt találta a reggel. A nap hét ágra süt. Szerény reggeli. Pirítósra kenjük a kőrözött utolsó maradékát.

Manna ott terpeszkedett a takarómon. Én csak 1/2 9 fele kászálódtam ki a takaró alól, viszont azonnal kimentem a veteményest meglocsolni. Úgy láttam, hogy a zöldbab kidugta a fejét a földből.

Megjött  a múlt havi mobiltelefon számla és, nehogy feledésbe merüljön azonnal átutaltam.

Möci elment egy kőrt bringázni. Engem is hívott, de én inkább próbáltam bepótolni az elmaradt blogbejegyzéseimet

Napelem teljesítmény ellenőrzés után megállapítottam, hogy eddig  kb 5000 kWh termelésből még a felét sem használtuk el.

A Zoli bácsi gazdái elkérték a régi TV-nket, mert az övék elromlott.

Igyekeztünk délre mindent összecsomagolni, hogy időben elindulhassunk haza.

Gulyás Laciéknál a két lány végezte a nagy lomtalanítást, mivel Laciék Biatorbágyon vannak egy hétre. Mi miden esetre leadtuk a régi biztosító rendszer dobozát és elektronikáját. Anna hozott nekünk, szinte a  tyúkok alól egy doboz friss tojást, meg még egyet külön.

Zsolti hívott, hogy a nekik kölcsönadott biciklire szerelhető gyerekülést már mindkét gyerek kinőtte és szívesen visszaszolgáltatnák. Mondtam, hogy este 1/2 6-kor a közelükben leszünk, mert Áronért megyünk a Keletibe. Meg is beszéltük, de csak feltételesen, hogy ott lesznek.

Hazafele beugrottunk a Karavándorba.  Megvettük az egy garnitúra víztelenítő szelepet.

Hazaérve Möci javasolta, hogy menjünk a Pennybe. Sikerült olcsón bevásárolnunk. Otthon készítettem lecsót, jól bekajáltunk és már indulhattunk is Áronért. Mi pontosan érkeztünk, de a miskolci vonat sokat késett. Ez valószínű, hogy a MÁV-on kívül más vasút társaságnál is előfordul, de, hogy erről se az információs táblákról, se a megafonos tájékoztatókból ne lehessen semmit megtudni, ez felháborító. Fél óra várakozás után tudtuk meg, hogy a kettes külső vágányra most érkezik a szerelvény.  Ekkor nekilódult a tömeg és közel száz ember egyszerre tolongott arrafelé.

Már messziről  láttuk, hogy sárga trikós gyerekek jönnek szembe. Amelyik észreveszi az őt váró szüleit, az már vigyorog.

Egyszer csak megjelent a tömegben Áron. Mind a hárman euforikusan örültünk. Rögtön élménybeszámolóba kezdett, amit hazáig abba sem hagyott, sőt még itthon is folytatta.

Csak azzal tudtuk a fürdőkádba toloncolni, hogy beígértem fürdés után két meglepit. Fürdés után elárultam, hogy Leó várja a hívását és elővettük a jégrémet, amiből mind a négyen betermeltünk rendesen.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése