Úgy tűnik, hogy reggelre kipihentük a tegnapi napot. Möci elment friss péksüteményekért és mire visszajöttem a fogmosásból már készen volt a reggeli.
Nálunk a nap első fele azzal telik, hogy leírom, hogy mi történt tegnap. A velencei nap valóban hosszú volt.
Möci egy darabig még rajzolt a napernyő alatt, de azután ő is bemenekült a huzikába.
Délelőtt nagy kánikula közepette csak a huzikában lehetett kibírni és ott is csak úgy, hogy ment a klíma. A Bálint anyukája felvilágosította, hogy ha bemegy a recepcióval szembeni program irodába ott átvehet 2 Sabbiadoro Camping 2014 feliratú pólót. Ezen felbuzdulva később én is odamentem, de én hármat kértem. A csaj sokat sejtetőn kérdezte, hogy ".... and what about your wife?" A fene se gondolta, hogy ők mindenkit személyesen ismernek. Szemrebbenés nélkül mondtam:"She is sleeping." Erre már csak azt kérdezte, hogy milyen méretűeket szeretnék.
Laci telefonált, hogy mikorra érünk haza Magyarországra. Mondtuk, hogy július 20 - 21 körül, mert Áront el kell indítanunk a Tócsa táborba. Javasolta, hogy szervezzünk Monoszlói és Révfülöpi napokat, hogy Tamásékkal is lehessünk.
Áron időnként megjelenik a barátaival és közlik, hogy a közeljövőben hol lesznek találhatóak.
Egyébként Áron meg van hívva délutánra szüli napi tortázkodásra Bálintékhoz.
Mi eldöntöttük, hogy mit készítünk ebédre. Krumplis tészta lesz uborkasalátával. Meghámoztam és feldaraboltam a krumplikat. Möci egy szelet császárszalonnát kockázott fel. Amikor a szalonna már majdnem megpirult hozzáadtam az apróra vágott hagymát és amikor már az is üveges lett, pirospaprika és mehet rá a krumpli. Kapott egy kis vizet és amíg ez főtt, elmentünk a szupermarketbe uborkáért, citromért és egyéb apróságért.
Mire visszaértünk a krumpli megfőtt, mehetett bele a tegnap készült makaróni. Az időeltolódás továbbra is fő jellemzője a nyaralásunknak. Mire elkezdünk ebédelni, délután 5 óra van. Áron az utolsó pillanatban befutott, sürgetett, hogy kezdjünk már el ebédelni, gyorsan bekapta és már rohant is vissza. Szerintem ebből a közeli szomszédok csak annyit érzékelnek, hogy minket időnként meglátogat egy fiú, köszön és már el is búcsúzik.
Semmi szemrehányás, fő az, hogy jól érzi magát.
A krumplis tészta uborka salátával maga volt a csúcs. Közben egy sör. Utána Möci elmosogatott és talán már nincs olyan tikkasztó hőség, elindultunk a tengerre. A tenger egy kicsit beljebb az igazi, ahol már nem kavarodik fel a homok, de ott nagyon finom. Mélyen beúsztunk Möcivel.
Kifeküdve a késő délutáni napra olvasgattunk fordítottunk a kétnyelvű könyvből. Visszajövet, már útközben elmentünk zuhanyozni. Éppen pihengettünk a huzikában, amikor megjelent Balázs és Linda. Balázs szünet nélkül karattyol, egy percre be nem áll a szája, de azt olyan kedvesen csinálja, hogy nem lehet megunni. Azt is elmesélte, hogy az iskolában ezt úgy csinálja, hogy állandóan jelentkezik, elmondja a kérdésre a választ és mindig hozzátesz egy történetet is.Linda pont az ellenkezője, ő még csak hat éves és meg se szólal. Amíg ők nálunk voltak, addig Áron náluk volt. Csereüdültetés.
Balázs elmesélte, hogy milyen volt a szülinapi torta és miket kapott ajándékba. Este Áronnal még elmentek valamilyen előadásra, de amikor hazaértek, mi már aludtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése