2014. július 5., szombat

diéta

A reggel sírással kezdődött. Áron hiába hívta Mannát, Manna nem jelent meg. , miközben elkeseredetten sírt, azt mondta, hogy nem kellett volna tegnap este otthagynunk Gábornál és Klárinál. Biztos nem engedték meg, hogy bent aludjon, amire Manna megbántódott és elkóborolt.

Locsolással kezdődik a nap. Még mindig nem tudom pontosan, hogy mi az ami olyan szépen fejlődik, de már nagyon szép és nagyon nagy.Később Áron megnyugodott, mert Manna megjelent.

Zsolti  csengetett, hogy felakasztott nekünk két darab hatalmas cukkinit a kerítésre, de a súlya miatt leszakadt. Nagyon megköszöntem és már össze is futott a nyál a számban, mert Möci zseniális cukkini salátát tud csinálni. De ha már így összefutottunk, kértem, hogy nézze meg, mi az ami a veteményesünkben olyan szépen fejlődik. Zsolti rögtön megállapította, hogy az bizony karfiol.

Amikor Kati itt volt, én is azt mondtam neki, hogy az karfiol, de ő lehurrogott és azt mondta, hogy az karalábé.

A piaccal kezdtünk. Áron, ha nehezen is, de beleegyezett, hogy velem jöjjön. A piacon megállapodtunk a
zsebpénzelmaradások összegében, amivel rögtön le is nyúlt. Segített bevásárolni. Vettünk tojást, csemege kolbászt, Lacitól gyalult tököt kaporral, Esztikétől tejet. Vettünk még füstölt tarját és petrezselymet. Utána beültünk az autóba és kérdezés nélkül a fodrászhoz hajtottam. Áron ellenállt, de azután beadta a derekát.

Gyönyörűen levágták a haját, az enyém meg olyan maradt, ahogyan a Möci levágta.

Visszafele beugrottunk a Dabi Vegyesboltba a félretett kárpát kenyerünkért.

A bázison Áron bundás kenyeret rendelt és felment a számítógéphez.

Délelőtt átjött Gabika, mert egyedül nem merte lecserélni a kütyüjében a 8 GB-s SD kártyáját az újonnan vásárolt 16 GB-sre. Pikk-pakk átmásoltuk a  tartalmát és minden rendben működött.

Nekiláttam az ebéd készítésének. Tejfölös, kapros tökfőzelék készült, buffalói csípős csirkeszárnyakkal, aminek csak a nevében volt csípős, a mázában semmi, mert 100 %-os diétára ítéltem magam. No unicum, no zsíros, no fűszeres.

A csirkeszárnyak sütéséhez kevés olaj volt itthon és így át kellett mennem Pista bácsihoz egy flakon olajért. Ő is azonnal hozta a pohárkáit és kínált volna pálinkával, de megköszönve elutasítottam.

Az ebéd, illetve az estebéd (vagy, ahogy Áron nevezi: ebcsora) nagyon ízlett Áronnak.

A délutáni úszás után találkoztam Z. Palival. Panaszkodott, hogy a drágán vásárolt és telepített kamerás riasztó rendszerét, se Budapestről se itt helyben nem látja, pedig már négy szakember is próbálta beállítani. Én mondtam, hogy szívesen ránézek, de ne reméljen tőlem megoldást, mert nem értek hozzá.

Viszonylag korán feküdtünk le.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése