2014. augusztus 7., csütörtök

készülődés Balatonra - Révfülöp

Éjszaka olyan nagy dörgés, villámlás, eső és vihar volt, hogy locsolásra semmi szükség nem volt.

Az új hűtőszekrény már 100%-osan működött. Reggeli után Möci átpakolta a cuccokat a régi hűtőszekrényből. Közben persze a mélyhűtőből sok mindent végleg kiselejtezett.

A régi mélyhűtőt sikerült nagyon szépen kitakarítanom.

Felhívtuk Gulyásékat, hogy megtudjuk, kié lesz a levetett hűtő. Miután mondták, hogy Elvira lett a nyertes, szóltam Zoli bácsinak, segítsen átvinni a hűtőt.

A konyhai rész azonnal felvette a régi normális formáját és büszkén villogott az új hűtővel.

Elkezdtem a huzika bepakolását. Möci adogatta a berámolni valókat. Áron is részt vett a pakolásban, annál is inkább, minthogy őt jövő hétfőn Révfülöpről egyenesen visszük át Csopakra és ott fog tölteni egy hetet az osztálytársaival (Ábel, Máté, és Ármin).

Közben elkezdtem a kábel bevezetés takaróját készíteni, de akármennyire becsuktam magam mögött az ajtókat, Möci meghallotta a fúró, a szalagfűrész és a csiszoló hangját és keményen rám szólt: "Gabika, most ne kezdjél semmilyen alkotó munkába, mert akkor soha nem érünk le Révfülöpre."

Félbehagytam a munkát és nekikészültünk az autó és a huzika kitelepítésének az utcára.

Zoli bácsi, Möci, Áron és én rásegítettünk a moverre és egyből sikerült kivinni a huzikát. Semmi perc alatt összekapcsoltam a szerelvényt és indultunk. Szerencsére még érvényes volt a Budapest-Miskolc-Erdőbénye-Horány útra vásárolt autópálya matricánk és így nem kellett az IGO-ból kikapcsolnunk a fizetős utakat.

Még Dömsöd határában megálltunk egy szerény falatozónál, mert addigra már az ég közepén járt a nap. Én rántott pulykamellet rendeltem zöldséges rizzsel és almapaprikával, Áron és Möci pedig rántott camembert rendeltek áfonyával, illetve majonézzel.

Menet közben telefonon beszéltünk Tamással, aki lement a kikötőbe, hogy foglaljon nekünk egy jó helyet a kempingben. Nem sokkal később vissza is hívott, hogy minden rendben, mehetünk.

Székesfehérvárnál megálltunk egy kávéra és egy üdítőre. Onnan már az M7-esen mentünk tovább.

Amikor megérkeztünk Révfülöpre, csak azért, hogy jobban tájékozódjunk, megálltunk a Napfény Kemping előtt és Möci beszaladt egy árlistáért. Onnan már csak pár száz méterre volt a kikötő, ahol végül is letáboroztunk. A négynapos kempingezés itt 10.000.- forinttal kedvezőbb áru volt és a körülmények is sokkal jobbak.

A recepciós csajnál bejelentkeztünk, aki mondta, hogy már tud rólunk és mutat nekünk egy nagyon jó helyet a huzika számára. Ott lecsatoltunk és egy kis segítséggel  bemoveroztuk a huzikát.

Alig, hogy letelepítettük a huzikát, mondtam: "üljünk be az autóba és menjünk fel a Tamásékhoz".

Felérkezve konstatáltuk a körülményeket, azt, hogy most még el-el laknak a lakókocsiban, ami egyébként sok helyen beázik, de azt el sem tudjuk képzelni, hogy ebből az építkezésből mi lesz decemberre és hogy fognak  lakni egy fűtetlen lakókocsiban, ha a tél kemény lesz.

Először is átadtuk a cuccokat, amiket nekik hoztunk: F.BS (ez a legfontosabb tömítő anyag az eső ellen), a két nagyméretű sátor cövek, aminek Tamás különösen örült és a villanyszereléshez szükséges összes cucc.

Természetesen hoztunk védőitalt is, mint sör és pálinka.

Tamás az építkezéshez beszerzett egy csomó méregdrága gépet, aminek a kezelését még nem ismerte. Az első feladatom az volt, hogy megmutassam a mindent tudó fűrészgép kezelését. A gépen valóban volt néhány olyan funkció, mint például a cirkula billentése és reteszelése, aminek meg kellett találni a trükkjeit, de ezeken hamar túljutottunk.

A második dolgom egy körtekapcsoló összeszerelése volt, ami megleckéztette Tamást, pedig csak a nyomógombja volt a rossz oldalon bedugva.

Tamás minden feladat sikeres megoldását nagyon díjazott.

Közben felhívtuk Birkás Balázst és megállapodtunk abban, hogy holnap ebéd után meglátogatjuk Szentbékállán.

A villanyszerelési munkálatokhoz hozzá se kezdtem, csak körbeszaglásztam a problémát, de olyan káosz fogadott, hogy még csak nem is láttam, hogy hol kellene hozzákezdenem a feladathoz. Azzal búcsúztunk, hogy ahhoz holnap reggel friss aggyal fogok kezdeni.

A kikötő teraszán vacsoráztunk. Möci tárkonyos húsgombóc levest evett, Áron somlói galuskát én pedig egy harcsa halászlevet. Utána Möcivel megfeleztem egy túrós csuszát és mindehhez sört, fröccsöt és gyömbért ittunk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése